Himnuszvita Perutól Itáliáig

Spanyolországban éppen négy éve pályázatot írtak ki a szöveg nélküli nemzeti himnuszra, az úgynevezett Gránátosindulóra, de látványos kudarcba fulladt a pályázati kísérlet. A himnuszok az elmúlt húsz évben újonnan alakuló, széthulló vagy újraegyesülő államok miatt egyre több országban gerjesztenek politikai vitákat legtöbbször a szöveg, és szinte sohasem a zene miatt.

Elsősorban azon a törekvésen bukott meg a spanyol kísérlet, hogy heves támadások érték, amiért a pályázaton a politikailag korrekt változat nyert. A nyertes pályázat ellenzői az eredeti célt, az országot valóban egyesítő nemzeti érzést hiányolták belőle.
A dél-amerikai Peruban is néhány éve estek neki a függetlenség elnyerése, 1821 után írt himnusz szövegének. Egy nyugdíjas könyvelő, Julio César Rivera arra hivatkozott, hogy túl borúlátó a szöveg bevezető része, ezért kellene átírni – az egészet. Rivera a himnusz történetének kutatására szánta az elmúlt évtizedet, így jutott arra a következtetésre, hogy változtatni kell az egészen, még saját strófákat is írt a kifogásolt versszakok helyett, és ki is adta őket. A politikai elemző, José Luis Sardón emlékeztette a történelemkönyvekbe vágyó önjelölt szövegírót, hogy hiába akar módosítani a szövegen, előbb a tragikus fordulatokban bővelkedő perui történelem irányán kell gyökeresen változtatni, utána ráérnek gondolkozni a feladaton. De 2009-ben a perui kormány lépett, és egy huszárvágással elejét vette a további terméketlen vitának, mert törvényileg előbbre sorolta a himnuszban a szebb jövőt ígérő és remélő versszakokat.
Az olasz himnusz ügye már keményebb dió, mert elmérgesítette a több évszázados észak–déli vitát. A jelek szerint az elszakadásra törekvő északiak saját himnuszt választottak a jelenlegi helyett: tavaly júniusban, egy Velence közelében újjáépített általános iskola avatóján a szervezők ugyanis a zsidók szabadságkórusát játszották le Giuseppe Verdi Nabuccó című művéből. A XIX. század közepén a Habsburg-elnyomás miatt mindenki azonnal értette az akkori üzenetet, ma már biztos, hogy sokan értetlenkednek. A világhírű karmester, Riccardo Muti nem is állta meg szó nélkül, és megjegyezte, hogy szerencsésebb szövegű művet is választhattak volna Verditől.
A Fülöp-szigeteken nincs pardon a nemzeti himnusszal packázóknak. A néhány hónappal ezelőtti törvényjavaslat értelmében aki csak egy kicsit is eltér a Lupang Hinirang (Az ígéret földje) hivatalos szövegétől vagy az induló pattogó ritmusától, akár kétezer dollár büntetést kell fizetnie, sőt két évre is börtönbe zárhatják. Elvárják ugyanakkor a más országok himnuszainak is kijáró vigyázzállást és az odaadóan lelkes éneklést. De nem hamisan, mert azt is büntetik.