Ismét tévúton a német járványügy?

Nem mutatták ki az első vizsgálatok a kólibaktériumot a növényi csírákon, így, bár a gyanú továbbra is erős, nincs bizonyíték arra, hogy a mostanáig 22 ember halálát okozó hasmenéses járvány valóban az Uelzen körzetben lévő bienenbütteli bioüzemből terjedt el Észak-Németországban.

2011. 06. 16. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kór szövődményekkel. A németországi hasmenéses járványt egy, az Enterohemorrágiás Escherichia coli (EHEC) csoportba tartozó baktérium okozza – közölte Prohászka Zoltán, a Semmelweis Egyetem kutatólaboratóriumának vezetője. Szövődménye, a vörös vértestek szétesését okozó hemolitikus urémiás szindróma (HUS) súlyos, életveszélyes állapot. Tünetei egyebek mellett apró bőrvérzések, vérszegénység, fejfájás, szédülés, ájulás és veseelégtelenség. A szövődményeket dialízissel, illetve vérátömlesztéssel kezelik. Prohászka kifejtette: a betegséget a közönséges bélbaktériumnak – amely elsősorban a szarvasmarhák szervezetében fordul elő – egy olyan törzse okozza, amely többféle kórokozó tulajdonságát olvasztotta magába, és így képes a bélfal védelmi rendszerén áthatolni és mérgező anyagokkal elárasztani a beteg keringését. – A HUS-szövődmény kialakulásáért a shiga-like toxin kettes számú variánsa felelős, amely az érpályát bélelő sejteket károsítva a vérlemezkék aktiválódásához, vérrögösödéséhez és a vörösvértestek széteséséhez vezet. Aki ezzel a baktériummal fertőzött élelmiszert fogyaszt, nagy valószínűséggel beteg lesz. Az antibiotikumos kezelés nem javasolt, a HUS-szövődmény fokozott kialakulását észlelték az ilyen terápiával ápolt páciensekben. Az EHEC-fertőzés hatására fellépő veseelégtelenség és vérszegénység tüneti kezelést igényel, ezzel a betegek döntő többsége tartós károsodás nélkül meggyógyítható – jelentette ki Prohászka Zoltán. (V. D.)


Negatív eredményeket hoztak az első, növényi csírákon elvégzett tesztek Németországban, azaz nem találtak kólibaktériumra utaló nyomot bennük. Három héttel a hasmenéses járvány kitörése után tehát még mindig nem tudni, hogy mi terjeszti az eddig huszonkét ember halálát okozó megbetegedéseket Németországban. Mostanra a fertőzésgyanús esetek száma meghaladja a 2600-at és legalább 627 ember állapota válságos, náluk ugyanis kialakult a súlyos vérszegénységgel és veseelégtelenséggel járó hemolitikus urémiás szindróma. A járvány terjedése pénteken lassulni látszott, tegnap azonban regisztrálták az első luxemburgi és lengyelországi eseteket.
A vasárnap esti bejelentést, hogy a fertőzést feltehetőleg egy uelzeni bioüzemből származó növényi csírák okozzák, a német hatóságoknak tegnapig nem sikerült bizonyítaniuk. Negyven mintából 23-at teszteltek, mindegyik negatívnak bizonyult – közölte tegnap az alsó-szászországi mezőgazdasági minisztérium. A szakértők vizsgálták a kész terméket, de a vizet, a szellőzőberendezést is. A járvány gócát egyelőre nem találták meg, a minták tesztelését folytatják.
A német egészségügyi hatóságok vasárnap bezáratták a bienenbütteli üzemet, ahol szója, brokkoli, retek, mustármag, lucerna, illetve mungó- és azuki bab csíráztatásával foglalkoznak, és kérték, hogy egyelőre senki ne fogyasszon növényi csírákat, de az uborkát és salátát nem szabadították meg a rájuk sütött bélyegtől. Bár a hatóságok visszavonták a vállalat termékeit, ha valóban ezek fertőznek, a járvány kitörése óta eltelt három hétben az áru jelentős részét már feldolgozhatták és értékesíthették. Gert Lindemann alsó-szászországi mezőgazdasági miniszter közölte, a bienenbütteli farmon termesztett növényi csírákat önállóan, illetve keverékekben különféle német városokban bioboltoknak, nagykereskedéseknek adták el, és piacokon is árusították. Termékeiket vették továbbá olyan kereskedők, akik többek közt Hamburgban, Mecklenburg-Elő-Pomerániában, Hessében, Alsó-Szászország és Schleswig-Holstein tartományokban működő éttermeket láttak el. A Le Parisien úgy tudja, több európai ország mellett a Távol-Keletre is jut a Gärtnerhof Bienenbüttel árujából.
Ha fertőzött volt is a csíra, az még tisztázatlan, hogy a baktérium hol kerülhetett bele. A mezőgazdasági miniszter szerint elképzelhető, hogy a vízből, amellyel öntözték, de érkezhetett már németországi, illetve külföldről beszerzett vetőmaggal is. Minderről a német hatóságok még csak nagyon visszafogottan nyilatkoznak, miután a hamisnak bizonyuló feltételezés a spanyolországi uborkáról is felbecsülhetetlen károkat és nemzetközi sértődöttséget okozott.

Tiltakozik a bioüzem. Mélységes megdöbbenését és aggodalmát fejezte ki honlapján a fertőzött csírák terjesztésével meggyanúsított cég, a Hamburgtól száz kilométerre, Uelzen körzetben lévő Gärtnerhof Bienenbüttel. Közleményük szerint a feltételezett veszély híréről valamennyi vásárlójukat értesítették. A 25 éve működő társaság tökéletes minőségű árujáról híres. (G. J. J.)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.