Kettészakad Arizona?

Szakadással fenyegeti az Egyesült Államokhoz tartozó és Mexikóval szomszédos Arizona államot az úgynevezett SB1070, vagyis az illegális bevándorlást korlátozó törvény. Az egy éve tartó huzavona felerősítette a hatvanas évek óta létező, az állam déli részén élők különélését szorgalmazó követelést.

Hogy dönt Puerto Rico? Az arizonai vita szempontjából érdekes Puerto Rico, az Egyesült Államokhoz az utolsók között csatlakozott szigetállam helyzete. Jogállása szerint 1952 óta szabad társult állam saját alkotmánnyal, de polgárai nem választhatnak amerikai elnököt, csak saját kormányzót, és a 2009-ben megválasztott Luis Fortuno a teljes beolvadás híve. A függetlenségi szándék ennek ellenére megmaradt, és a náluk 14-szer kisebb Szingapúrt tekintik követendő példának, amelynek minden külső segítség nélkül sikerült elérnie politikai függetlenségét. Ehhez megvolt többek között magas színvonalú közoktatási rendszere, szuper kikötője, nagyszámú export- és importcége, de mindezek egyelőre mind hiányoznak Puerto Ricóból. (MN)

Szigorú intézkedéseket léptetett életbe az illegális bevándorlók ellen tavaly az említett törvény. A republikánus Jan Brewer kormányzónő azóta enyhített a szövegen, mert még a demokrata elnök, Barack Obama is ellenzi ezt a szigort. Az SB1070-es törvényt elvetők szerint bár érezhetően – mintegy százezer fővel – csökkent az illegális bevándorlók száma, máris érzékeny anyagi veszteségeket okozott az államnak, mert például visszaesett az idegenforgalom.
A 2009-es népszámlálás adatai szerint a hat és fél millió lakosú, 295 ezer négyzetkilométer területű Arizonában nem új keletű a vetélkedés a székhely, Phoenix és Tucson, a kettes számú város között. A „szakadárok” 14 ezer négyzetkilométernyi területet csippentenének le belőle valamivel több mint egymillió lakossal. Már nevet is adtak az új államnak, és ugyanúgy Alsó-Arizonának hívnák, mint a szomszédos Mexikó legnyugatibb államát, Alsó-Kaliforniát, amelynek északi része, Kalifornia állam még 1848-ban került az Egyesült Államokhoz. Egyik vezetőjük, a demokrata Paul Eckerstrom szerint az állami iskolák számának csökkentése volt az utolsó csepp a pohárban, mert közben jelentős mértékben növelték a tandíjat az állam egyetlen egyetemén. A kezdeményezők meg is alapították a politikai bizottságot – Start Our State (SOS) –, és eddig 3500 hívet szereztek a Facebookon. Tom Perezelski, az elszakadást csak mérsékelten támogatók egyike válaszul egy másik oldalt nyitott a közösségi oldalon, és emlékeztette az „ötletgazdákat”, hogy nyitva hagytak nagyon sok gyakorlati kérdést. Például azt, hogy kihez fog tartozni az állam egyetlen egyeteme. Ezért ő még távolinak tartja a kezdeményezés sikerét. Eckerstrom abban egyetért vele, hogy rögös út vezetne az elszakadáshoz, de legalább elérte – nyilatkozta a BBC-nek –, hogy az állam vezetői kicsit mérsékeljenek bizonyos törvényeket.
Ha mégis sikerrel járnak, ez lesz a harmadik eset az Államok történetében, hogy kettészakad egy tagállam. Massachusettsből 1820-ban vált ki Maine, a polgárháború (1861–1865) közben pedig West Virginia döntött úgy, hogy jobban boldogul Virginia nélkül. Mindenesetre a hivatalos procedúra elkezdődött, és július 5-ig 48 ezer aláírást kell gyűjteniük a kiválást pártolóknak, hogy jövőre szavazhassanak róla Pima Countyban. Ha itt zöld jelzést kap, a javaslat csak akkor kerülhet az Államok, vagyis már a washingtoni kongresszus elé.