Tiszteli a mesterségbeli tudást, a mesterműveket, mint mondja: ez készteti arra, hogy hozzányúljon régi darabokhoz. A koronázási ékszerek másolatának elkészítésére sem „lánglelkű hazafiaskodás” késztette, hanem eleink precíz munkájának tisztelete. Rónai Attila kaposvári ötvös elsőként a csopaki Mária-szobrot tette teljessé egy kisméretű aranyozott ezüstből készült koronával, majd 2007-ben a koronaőrség kérésére hozzáfogott egy „reprezentatív célú” koronamásolat elkészítéséhez.
– Csaknem egy évig dolgoztam rajta, ráköltöttem több millió forintot, ennek ellenére két és fél milliót kértem volna érte, de a válság állítólag elvitte a megrendelő pénzét, így szekrénybe került a koronamásolat – mondja keserűen az ötvösmester.
Szent István király múlt évi névünnepére már a koronázási jogar- és az országalma-másolat is odakerült a korona mellé. A „trükkös munkát” igénylő jogarhoz háromnegyed év kellett, az aranyalmához csaknem négy hónap.
A szemet-lelket gyönyörködtető koronázásiékszer-másolatokra most a marcaliak és a pünkösdig tartó kiállítás hírére a környékbeli településekről oda érkezők is rácsodálkozhatnak. Kiss Iván, marcali esperes plébánosa a múlt vasárnapi szentmisén arról beszélt, a Szent Korona Tanács döntésén múlik, „útra kel-e” vándorkiállításként az ékszeregyüttes, és hogy állami ünnepeinken helyettesítheti-e a valódit. – Kellő anyagi, biztonsági garanciavállalással bárhova eljuthatnak az ékszermásolatok. Semmi akadálya, hogy „kiszabaduljanak a szekrényéből”, és vándorkiállításként bárhol bemutassák – mondja az aranykezűnek nevezett ötvösmester.
Rónai Attila most az 1799-ben fellelt és Bécsben őrzött, huszonhárom aranyedényből, -korsóból, ivócsanakból, -pohárkából és -kehelyből álló nagyszentmiklósi kincsegyüttes néhány darabjának hiteles másolatán dolgozik. Nem titkolta, ez privát megrendelésre készül.
origo.hu
Szavaztak az olvasók: ez Magyar Péter legbotrányosabb kijelentése
