Leáldozhat Cambridge és a Harvard csillaga

Harvard, Oxford, Yale, Cambridge – évtizedek óta ezek a világ elit egyetemei, amelyekről a legtöbb fiatal csak álmodhat. Ahhoz, hogy egy ilyen intézménybe bejuthasson egy magyar diák, vagy zseninek, vagy elképesztően gazdagnak kell lennie. Az angol és amerikai intézmények titka a pénz: bárkit és bármit meg tudnak venni annak érdekében, hogy ők legyenek a legjobbak. A magyarok nem vehetik fel velük a versenyt, a feltörekvő japán és kínai egyetemek azonban néhány éven belül letaszíthatják őket a trónról.

Az éllovasok

Harvard Egyetem (Harvard University): amerikai magánegyetem Massachusetts államban, az Egyesült Államok legrégebb óta működő felsőoktatási intézménye. Nevét az intézmény egyik támogatójáról, John Harvard papról kapta, aki a brit Cambridge-i Egyetemen tanult. 1974-óta 19 Nobel-díjas és 15 Pulitzer-díjas dolgozott az intézményben. Jelenleg ez a világ leggazdagabb egyeteme.

Cambridge-i Egyetem (University of Cambridge): Nagy Britannia második legrégebbi felsőoktatási intézménye. A legenda szerint az egyetemet 1209-ben az Oxfordi Egyetemből kilépett tudósok alapították. 88 Nobel-díjasuk van, amivel mindenkit maguk mögé utasítanak. Itt tanult vagy oktatott többek között Isaac Newton, Charles Darwin, 14 brit miniszterelnök és a királyi család számos tagja. Cambridge és Oxford költségvetésének túlnyomó részét a brit állam fedezi, így az jelentősen elmarad a leggazdagabb amerikai egyetemek büdzséjétől. A Cambridge éves költségvetése harmada a Harvard Egyetemének.

Oxfordi Egyetem (University of Oxford): a legrégebbi angol egyetem. Alapításának pontos időpontja bizonytalan. Az biztos, hogy 1209-ben már létezett. A két, együtt Oxbridge-ként emlegetett egyetem rivalizálása több évszázados múltra tekint vissza. Az intézmény több mint 100 éve számos országból Oxfordba hívja a legjobban teljesítő hallgatókat, hogy nála folytassák tanulmányaikat. Az Oxfordi Egyetemen szerzett mérnöki oklevelet Horthy Miklós fia, Horthy István is.

Yale Egyetem: magánegyetem New Havenben, az Egyesült Államok harmadik legidősebb felsőoktatási intézménye. Itt tanult többek között George H. W. Bush, majd a fia, George W. Bush és Bill Clinton is, és itt végzett George Pataki kormányzó is. A Yale-en tanított Lovász László matematikus, Szelényi Iván szociológus és Tamás Gáspár Miklós filozófus is.

Nobel-díjas tudósok, államelnökök, miniszterek, bankárok tucatjai kerülnek ki a világ legjobb intézményeinek tartott angol és amerikai egyetemekről, a Harvardról, a Yale-ről, az oxfordiról és a cambrigde-iről. Az amerikai és az angol elitintézmények hegemóniája évtizedek óta töretlen, csak egymással versenyeznek a világ legjobb egyeteme címért. Az egyetemi világranglistát minden évben több szaklap, illetve tudományos testület is elkészíti. A top tíz szereplői többnyire ugyanazok, legfeljebb a sorrendjük változik.
A legnagyobb renoméja talán a brit QS rangsorának van, amely 15 ezer akadémikus szavazata alapján mond ítéletet. 2010-ben fordult elő először náluk, hogy nem amerikai egyetem került az első helyre, hanem a brit Cambridge Egyetem. A 2004 óta listavezető Harvard csak második helyen végzett. Megőrizte harmadik, illetve negyedik helyét a Yale és a brit University College of London (UCL), miközben a tavalyi kilencedik helyről az ötödikre jött fel a Massachusetts Institute of Technology (MIT). Az Oxford egy hellyel hátrébb csúszott, csak a hatodik lett. Magyar egyetem nem jutott be a legjobb kétszázba. A rangsor készítésénél figyelembe vették a hallgatók és rektorok véleményét, a külföldi diákok és professzorok arányát, az intézmények akadémiai hírnevét, valamint a tudományos munka minőségét.
Szintén elismert rangsornak számít a The Times című brit lap által közölt lista. A top 10 tagjai szinte ugyanazok, mint a QS esetében, csak a sorrend különbözik kicsit. A The Timesnál a Harvard Egyetem a legjobb a világon, ezüstérmes lett a másik rangsorban ötödik Massachusetts Institute of Technology, míg a képzeletbeli bronzérmet a QS-nél győztes Cambridge Egyetem kapta. Az első tízben hét amerikai, két angol és egy japán egyetem kapott helyet, utóbbi kilencedik helye meglepetés. A rangsor összeállításakor 131 ország több mint 13 ezer akadémikusának véleményét vették alapul. A 199 intézményt a tanítás színvonala, az egyetemen végzett kutatómunka és az egyetemekről kikerülő tudományos tanulmányok mennyisége és minősége alapján pontozták.
Meglepő és a jövőre nézve jelzésértékű eredményt hozott ugyanakkor az École des Mines de Paris 2011-es felsőoktatási rangsora, ahol ugyan szintén a Harvard a világ legjobbja, ám mögé a képzeletbeli dobogóra már két tokiói egyetem került fel. A francia intézmény rangsora abban tér el a többiekétől, hogy nem az oktatók kiválóságát és a kutatómunkát vizsgálja, hanem az alapján pontoz, hogy melyik egyetem egykori növendékeiből lettek a világ legnagyobb vállalatainak vezetői. A Harvard eredménye nem meglepő, ám a japán intézmények – a Tokyo és a Keio University – máshol általában nem kerülnek be top 10-be. A negyedik helyezett a francia HEC, míg az ötödik a Kyoto University és a brit egyetemi rangsorok éllovasa, az Oxford lett. Magyar intézmény ezen a listán sincs. Az egyetlen rangsor, ahová sikerült hazai egyetemnek is felkapaszkodnia, a világ ötszáz legjobb egyetemét rangsoroló sanghaji Jiao Tong University listája. Az első tíz egyetem közül csupán kettő európai, a Cambridge és az Oxford, az abszolút győztes itt is a Harvard. Magyarországról az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem került be a legjobbak közé, a két magyar intézmény a legjobb 301–400. hely között foglal helyet, míg európai összehasonlításban a 124–168. helyezési tartományban tartják számon őket. Pontos helyezést azért nem kaptak az intézmények, mert a századik helyet követően már csak csoportokba sorolták be őket.
A szakember szerint a magyar egyetemek elsősorban az anyagi különbségek miatt nem tudják felvenni a versenyt az amerikai és az angol elitegyetemekkel.
– Az amerikai elitegyetemek akkora költségvetéssel rendelkeznek, amiről egy magyar rektor álmodni sem mer. A különbség szinte mérhetetlenül nagy, de ha azt mondom, hogy legalább 15-20-szor annyi pénzük van mindenre, mint nekünk, akkor nem becsülöm túl a büdzséjüket – jelentette ki lapunknak Klinghammer István, a legjobb hazai egyetemnek számító ELTE gazdasági tanácsának elnöke, az egyetem korábbi rektora. Klinghammer leszögezte: ezek az intézmények bármit és bárkit meg tudnak venni. Míg nálunk sajtóhír lesz abból, ha egy egyetem egy új laboratóriumi berendezéshez jut, addig náluk ezek mindennapos beruházások, ahogy az is természetes, hogy ha egy piacra kerül egy korszerűbb készülék, azonnal lecserélik a régit. Az elitegyetemek a legjobb szakembereket is meg tudják fizetni, a hazai intézmények pedig ezzel képtelenek versenyezni. Amíg nálunk egy fiatal kutató 150 ezer forintot keres, és a korszerűtlen infrastruktúra gátolja őt a kibontakozásban, addig nem lehet elítélni azokat, akik 15-ször annyi pénzért külföldre mennek, hogy profeszszionális feltételek mellett fejleszthessék szaktudásukat. Látni kell azonban azt is – tette hozzá –, hogyha az elitegyetemek nem alkalmazhatnának a világ számos országából odacsábított vendégprofesszorokat, akkor megroppannának.
Egy magyar diáknak csak akkor lehet esélye valamelyik elitintézménybe bekerülni, ha zseni, vagy pedig okos, emellett rendkívül gazdag. A tandíj évi 50 ezer dollár (mintegy 10 millió forint) körül mozog. Klinghammer szerint a nemzetközi diákolimpiák első tíz helyezettjét ösztöndíjjal felveszik a legjobb egyetemekre. A többieknek fizetniük kell, aki azonban jó teljesít, magas ösztöndíjban részesülhet. A szakember szerint ugyanakkor vannak olyan országok, amelyek felvehetik a versenyt az angol és amerikai egyetemekkel, és néhány éven belül le is taszíthatják őket a trónról. Ilyen Japán és Kína, ahol rendelkezésre áll annyi pénz, amennyivel világhírű egyetemeket lehet finanszírozni. E két ország mára felismerte, hogy nem az a célravezető, ha külföldre mennek tanulni a fiataljaik, hanem az, ha mások jönnek hozzájuk. – Japán és Kína már megkezdték az új elitegyetemek kiépítését, s néhány éven belül komoly konkurenciát jelenthetnek a jelenlegi élmezőnynek – jelentette ki Klinghammer.