Magyar pillérek

Három fő csapásiránya van a magyar diplomáciának a Nyugat-Balkánon, így Szerbia esetében is – mondta lapunknak Szilágyi Imre. A Magyar Külügyi Intézet (MKI) főmunkatársa szerint ezek a térségi konfliktusoktól mentes biztonságpolitikára, az euroatlanti integrációra, a jó szomszédi viszonyra, az adott országban élő magyarság helyzetére, annak szükséges javítására, illetve a versenyképes magyar vállalatok befektetéseire összpontosítanak.
A szakértő úgy véli, Szerbia EU-integrációjának, az ezzel kapcsolatos uniós követelményrendszernek köszönhetően az elmúlt időszakban javult a délvidéki magyarság helyzete. Jó példa erre a Vajdasági Autonóm Tartomány kialakítása, ahol a magyarok kulturális autonómiával bírnak, a Magyar Nemzeti Tanács tagjait pedig maguk választhatják. A gazdasági érdekekről szólva Szilágyi Imre megjegyezte, a magyar cél alapvetően az, hogy befektetőként, termelővállalatok szintjén, illetve a pénzügyi szektorban jelen legyünk a térségben. Például a Mol vagy azt OTP révén. Ezt a magyar célt a szerb politikusok sem kérdőjelezték még meg – mondta az MKI főmunkatársa. Szerbia uniós integrációjáról szólva megjegyezte, Ratko Mladics kiadatásával Belgrád egy brüsszeli alapfeltételt teljesített, ám a csatlakozási tárgyalások megkezdéséig még olyan kérdéseket is rendeznie kell, mint az egykori egyházi és egyéb javak visszaadása, valamint eredményeket várnak a Pristinával megkezdett tárgyalásoktól is. Szilágyi Imre szerint a kétoldalú magyar– szerb kapcsolatokra ugyanakkor nincs hatással, hogy Budapest korábban elismerte Koszovó függetlenségét.