Holnap az országos kompetenciamérés részeként több mint 387 ezer diák ír majd képességmérő tesztet az iskolában. A mérés – a sajátos nevelési igényű tanulók egy szűk csoportját kivéve – a 4., a 6, a 8. és a 10. évfolyamokon minden tanuló számára kötelező. Ezen a napon az érintett diákoknak más tanóra nem szervezhető. A feladatsorokat az Oktatási Hivatal (OH) az érettségi írásbeli feladatlapokhoz hasonló biztonsági csomagolásban juttatta el az iskolákba. A teszt megírása után a 6., a 8. és a 10. évfolyamokon minden feladatlapot begyűjtenek, ezeket az Oktatási Hivatal közoktatási mérési és értékelési osztálya központilag értékeli. A tesztek azt mérik, hogy a tanulók milyen mértékben képesek matematikai eszköztudásukat és szövegértési képességeiket a gyakorlatban alkalmazni. A tanulók kétszer 45 perces matematika- tesztfüzetet és ugyanilyen időtartamú szövegértési feladatlapot töltenek ki.
Az Oktatási Hivatal honlapján már elérhetők a tavalyi mérés eredményei, amelyeket május 25-ig, az új mérés kezdetéig kellett nyilvánosságra hozni. Az eredmények a közoktatás több problémájára is rávilágítanak. Ha az eredményeket a két évvel korábbi vizsgálattal vetjük össze, sem komolyabb fejlődésről, sem jelentős visszaesésről nem lehet beszélni. Ha az évfolyamról évfolyamra történő fejlődést vizsgáljuk, az látszik, hogy szövegértésből folyamatos a javulás, ám míg a 6. és a 8. évfolyam között a fejlődés üteme gyors, a 8. és a 10. évfolyam között ez jelentősen lelassul.
Az egyik legfurcsább eredményt a matematikateszt hozta: a tavalyi mérésen a 6. évfolyamosok matematikából átlagosan 1498 pontot, a nyolcadikosok 1622 pontot, a 10.-esek pedig 1613 pontot értek el, vagyis az egységes mérésen a tizedikesek matematikateljesítménye gyengébb volt, mint a nyolcadikos diákoké. Ha a tizedikesek eredményeit saját, két évvel korábbi eredményeivel vetjük össze, akkor sem sokkal jobb a helyzet: két év alatt szinte semmit sem fejlődött matematikai eszköztudásuk.
Az Oktatási Hivatal elemzése szerint a helyzetet az okozza, hogy a középiskolai matematikaoktatás elsősorban a matematikai modellek megismerésére helyezi a hangsúlyt, s csak kismértékben foglalkozik a gyakorlati készségek fejlesztésével. A jelentés leszögezi: nem tartható tovább fenn az az álláspont, amely szerint a modellek tanulása közben a gyakorlati készségek spontán is fejlődnek. A jelentés szerint összességében annál kisebb teljesítményjavulás figyelhető meg a diákoknál, minél jobbak voltak a korábbi eredményeik, matematikából pedig elsősorban azokra jellemző a teljesítményromlás, akik nyolcadikos korukban jól teljesítettek.
A másik megdöbbentő adat a szakiskolások teljesítményére vonatkozik. A szakiskolások ugyanis nemcsak más intézménytípusban tanuló kortársaiktól maradtak le nagyon (a hat és nyolc évfolyamos gimnazistáktól például 30 százalékkal), hanem még az általános iskolásoktól is. A tizedikes szakiskolások rosszabb eredményt értek el, mint a hatodikos általános iskolások, ami – tekintve, hogy a tizedikes diákok 22 százaléka szakiskolás – igen aggasztó.
A gyerekek családi háttere komolyan befolyásolja teljesítményüket, vagyis az iskola nem képes a különbségek eltüntetésére. A felmérésben annál jobban teljesítettek a diákok, minél magasabb volt szüleik iskolai végzettsége, minél több könyvük volt otthon, de a számítógép-birtoklás és a teljesítmény között is összefüggést mutattak ki. A nemek között is markáns különbséget észleltek: a lányok sokkal (72-79 ponttal) jobban teljesítettek a szövegértésből, mint a fiúk, az erősebbik nem képviselői pedig matematikából bizonyultak jobbnak. Érdekes, hogy matekból nyolcadikban még kicsi a tudásbeli különbség a nemek között, a 10. osztályra azonban triplájára (62 pont) nő a differencia a fiúk javára.
A régiókat tekintve a nyugat-dunántúli és a közép-magyarországi gyerekek érték el a legjobb, az észak-alföldi és az észak-magyarországi diákok pedig a legrosszabb eredményt. Településtípus szerint a fővárosi diákok teljesítettek a legjobban, a falusi tanulók a legrosszabbul. A megyeszékhelyen iskolába járó és a budapesti gyerekek között csak minimális volt az eltérés, a falusi gyerekek viszont mintegy 10 százalékkal teljesítettek rosszabbul.
origo.hu
Több helyen is tüntettek Magyar Péter ellen a felháborodott nyugdíjasok
