Az ország minden településén létre kell hozni a törvényes feltételek mellett működő polgárőrséget, a közbiztonság erősítéséhez, a bűnmegelőzéshez pedig nincs szükség politikai viharokat kavaró szabadcsapatokra – egyebek mellett ezt hangsúlyozták az Országos Polgárőrszövetség (OPSZ) és a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége szombati közös konferenciáján a majd kilencvenezer tagot számláló civil szervezetet, valamint a kormányt és a parlamentet képviselő előadók. A tanácskozás résztvevői egyhangúlag döntöttek a további terjeszkedésről, arról, hogy a jelenleg 2154 egyesületet és 21 polgárőrszövetséget tömörítő szervezet megjelenjen az ország ezer olyan pontján is, ahol még nem működik polgárőrség.
Túrós András, az OPSZ elnöke úgy fogalmazott: meg kell akadályozni, hogy a településeken az említett szabadcsapatok felbukkanjanak, a szövetségnek pedig a törvény előírása szerint még szorosabb kapcsolatot kell ápolnia a helyhatóságokkal. Emellett megújítandó a rendőrséggel kötött együttműködési megállapodás.
A nyugalmazott rendőr tábornok a „polgárőrmentes települések” mellett három csoportba sorolta az önkormányzatokat. Ezerre tehető azon települések száma, ahol szervezik, támogatják a polgárőr-egyesületeket, illetve vezető tisztségviselők is tagjai a helyi szervezeteknek. Adataik alapján hétszáz önkormányzat tartozik abba a körbe, ahol segítik, anyagilag azonban nem tudják támogatni az egyesületeket, és százötven olyan helyhatóság is van, ahol tudomást sem vesznek az ott működő polgárőrségekről.
Kocsis Máté, Józsefváros polgármestere, a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának fideszes elnöke szerint a polgárőrséget morálisan is meg kell erősíteni, mert nem tartható, hogy az OPSZ húszéves fennállása alatt kivívott bizalom megrendüljön, az emberek pedig összekeverjék a politikai vihart kavaró szervezetek és a polgárőr-egyesületek tevékenységét.
Teljesen kikészült a magyar baloldal Trump elsöprő győzelem miatt