Nem fogynak a busatetemek

Közmunkások, halászok és horgászok is segítik a halőröket a Dél-Balatonnál naponta felgyülemlő több száz busatetem összegyűjtésében. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a hatóság felhívásban kérte a Balaton-parti lakosok segítségét.

2011. 06. 09. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Puskás Zoltán, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója lapunknak elmondta: hiányzik az állandó költségvetési támogatás a busa lehalászásához és az elhullott egyedek – ez évben harmincmillió forintos költséggel tervezett – elszállításához. A cégnek nyereséget hozó angolna eladásából származó bevétel ugyanis csak ideig-óráig mentheti meg a részvénytársaságot – állítja a tó főhalásza. Évente 250 tonna busa lehalászására van fedezete a siófoki székhelyű halászati cégnek, ám már a 90-es évek elején kiderült, hogy ennél jóval több kellene a tó ökológiai egyensúlyának megtartásához. Miközben a halgazdálkodási cég azt vizsgáltatja: kórokozók (baktériumok, vírusok, gombák vagy paraziták) pusztítják-e a busákat, vagy csak az elgyengüléssel járó öregedésnek tulajdonítható az elhullás, a társaság őshonos halfajok, köztük 300 tonna ponty, süllő és csuka tóba telepítésével kívánja visszaállítani a halállomány egyensúlyát.
Tegnap felhívást juttatott el a balatoni települések önkormányzatán keresztül a lakossághoz a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. Azt kéri: ha valaki a lakóháza előtti vízterületen haltetemet talál, rakja egy műanyag szemeteszsákba, tegye a kapuja elé,
és hogy mielőbb elszállítsák, hívja a halgazdálkodási társaságot a
06-84/519-640-es telefonszámon.
Becsült adatok szerint húsz éve harminc-negyvenezer tonna busa volt a Balatonban, mára viszont már öt-hatezerre teszik az öregedő, de vélhetőleg a tóba befolyó vizekben is szaporodni képes halfaj egyedszámát. A planktonnal táplálkozó busát az 1970-es évek közepén hozták be Kínából, hogy megtisztíttassák a tó szenynyezett vizét. Ez sikerült is, viszont azóta a nagy testű busák lehalászása okoz gondot.
– Már a kilencvenes évek elején is problémát jelentett a busabiomassza mennyisége, ezért szorgalmaztam a halászati cég vezérigazgatójaként a halállomány vizsgálatára irányuló Balaton-kutatást. Nem győzőm hangsúlyozni, ez nem a halászati részvénytársaság feladata – állítja Gönczy János, a halgazdálkodási cég nyugalmazott vezérigazgatója.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.