Pünkösd: „A kijózanító beszéd ideje”

A húsvéti időszak lezárásaként vasárnap és hétfőn ünnepelték a pünkösdöt. A keresztény egyházak és a hívek ekkor a Szentlélek eljövetelére, az egyház alapítására emlékeznek. Az ünnepen a katolikus, a református és az evangélikus egyház magyar vezetői Budapesten, Esztergomban és Debrecenben tartottak ünnepi szentmisét, istentiszteletet. Egyházi áldással ezerötszáz zarándok kelt útra Magyarországról a csíksomlyói búcsúra. Az idén 444. alkalommal megrendezett szertartáson több százezer zarándok vett részt. XVI. Benedek pápa a pünkösdvasárnapi ünnepi szentmiséjét a vatikáni Szent Péter-bazilikában mutatta be.

– Felelősek vagyunk népünk és kultúránk sorsáért, nekünk nem mindegy, kihal-e a magyarság, s kultúránk értékei megmaradnak-e – mondta Erdő Péter esztergom–budapesti érsek a Karizmák ünnepe a család évében elnevezésű pünkösdhétfői rendezvényen tartott pódiumbeszélgetésen a fővárosi Máriaremetén. A település templomában közben a hívők folyamatosan imádkoztak és adakoztak.

A legnagyobb bátorság sokszor ahhoz kell, hogy a saját rossz szokásainkkal, kisszerűségünkkel, kényelemszeretetünkkel szakítsunk ahhoz, hogy komolyan harcolni kezdjünk Isten akaratának teljesítéséért mindennapi életünkben – hirdette Erdő Péter bíboros, prímás, budapest-esztergomi érsek az esztergomi bazilikában tartott pünkösdi szentmiséjén, vasárnap. A bíboros szentbeszédében azt mondta: a Szentlélek eljövetele után az apostolok hithirdetőkké váltak, kényszert éreztek, hogy átadják Krisztus jó hírét mindenkinek. Ezt a missziós lelkületet, a hit igazságának megismerését, az egyház tanításának hűséges követését és elkötelezett továbbadását kérte az újonnan bérmálkozóknak.
A pünkösdöt a tiszta, a kijózanító beszéd idejének nevezte Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke a debreceni református Nagytemplomban tartott pünkösdvasárnapi istentiszteletén. Hozzátette: az emberi józanság legnagyobb barátja a Szentlélek, amely bekapcsolja a látást, amivel a jót jónak, a rosszat pedig rossznak látjuk. – Isten azt üzeni, mindennek következménye és súlya van, s rá kell döbbenni, nincs semmi, amit következmény nélkül lehet ígérni, tenni vagy elmulasztani – emelte ki.
A kölcsönös megértés és a gyógyuló kommunikáció ünnepének nevezte pünkösdöt Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke Budapesten, a Deák téri evangélikus templomban tartott vasárnapi istentiszteleten. Igehirdetésében kijelentette: pünkösd Isten által felkínált ajándék mindnyájunk számára, amely szembesít bűneinkkel, s átadja a bűnbánat, a bűnbocsánat és az újrakezdés ajándékát. – Nem érti a világ az egyház nyelvét és sokszor az egyház sem érti a világ nyelvét, így marad a kölcsönös előítélet, indulat, kirekesztés – mutatott rá Gáncs Péter, hozzátéve: ezért elemi erővel kell feltörjön a fohász: tanítson meg a Szentlélek minket egymás megértésére, befogadására.
Az evangélikus templom kétszáz éves alapításának alkalmából a szomszédos házon leleplezték a gyülekezet XIX. századi püspökeinek emlékére állított három emléktáblát is. Az egyik arról emlékezik, hogy a múltban itt három nyelven – magyarul, németül, szlovákul – hirdették az igét. Az egyházközség ünnepi közgyűlésén Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke arról beszélt, hogy példát kell venni a nyelvi és felekezeti türelemről. A Mátraverebély–Szentkút Nemzeti kegyhelyen szintén vasárnap tartották a pünkösdi körmenetet és misét.
A székelyföldi Csíksomlyón rendezett ünnepi búcsún idén is több százezer zarándok vett részt. A Mária által Jézushoz mottóval ellátott, a magyarság egyik legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepének számító eseményre a világ minden tájáról érkeztek. A Budapestről, illetve Sopronból indult Székely-gyorssal és a Csíksomlyó expreszszel másfél ezer anyaországi zarándok utazott Erdélybe. A XV. század óta búcsújáró- helynek számító csíksomlyói Kis-Somlyó és Nagy-Somlyó hegy közötti nyeregben tartott ünnepi szentmise főszónoka Spányi Antal székesfehérvári püspök volt, aki a hit melletti kiállásra, az áldozatvállalásra és az erkölcsi megújulásra buzdította a résztvevőket. Spányi szerint a felemelkedés feltétele az erkölcsi megújulás. A püspök beszédében kitért az új magyar alkotmányra is. Elmondta: a magyar nép nem kíván beleszólni más nép életébe, de tudja, mit akar, és nem szorul arra, hogy mások kényszerítsék rá vágyaikat, akaratukat, akár félelmeiket. Az egyházfő hangsúlyozta annak fontosságát is, hogy az emberek emeljék fel tekintetüket a világból Jézusra és Máriára, ugyanakkor arra buzdította a résztvevőket, hogy ápolják a családi kötelékeket, örömmel fogadják a gyermeket, és óvják az életet a fogantatástól a természetes halálig. Vasárnap a Bákó megyei Gyimesbükkön, az ezeréves határnál folytatódott az ünnepi szertartás. A kontumáci hősi emlékműnél rendezett ünnepségen beszédet mondott Hende Csaba. A honvédelmi miniszter koszorút helyezett el az emlékmű bronz domborműves falánál, s átadta a Magyar Művészetért Árpád-díjat Gergely István plébánosnak, a Csibész Alapítvány vezetőjének. A csíksomlyói búcsún egyébként zarándokként részt vett Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős kormányfőhelyettes és Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke is.