Pünkösd, az egyház születésnapja

Pünkösd a karácsony és a húsvét után a kereszténység harmadik legnagyobb ünnepe, amelyet az egyház annak emlékére tart, hogy Jézus mennybemenetele után a Szentlélek leszállt az apostolokra. Akárcsak a húsvét, pünkösd is „mozgó ünnep”, hiszen május 10. és június 13. közé esik. Az ünnep elnevezése a görög pentekosztész, azaz „ötvenedik” szóból származik, ugyanis ez az ünnep a húsvét utáni ötvenedik napon kezdődik.

Elindultak a zarándokok. Ezerötszáz zarándok kelt útra tegnap egyházi áldással Magyarországról vonattal a pünkösdi csíksomlyói búcsúra – adta hírül az MTI. A Sopronból indult Csíksomlyó expressz, illetve a Székely gyors utasait a budapesti Keleti pályaudvaron Kiss-Rigó László szeged–csanádi megyés püspök és Tőkés László korábbi református püspök, az Európai Unió alelnöke áldotta meg. A Kárpáteurópa Utazási Iroda és az Indóház Vasúti Magazin által szervezett, pünkösdhétfőig tartó zarándoklatnak az idén először jelmondata is van: az „Egyek vagyunk” mottót zászlókra és transzparensekre is felírták. Az egyik mozdonyon a magyar címeren kívül Liszt Ferenc arcmását is elhelyezték, felhíva a figyelmet a zeneszerző születésének 200. évfordulójára. A vonatokon annak a tájnak a népzenéjét játssza egy-egy zenekar, ahol éppen áthaladnak a szerelvények. A pünkösd előtti szombaton tartandó csíksomlyói szentmise és az azt követő körmenet arra emlékezik, hogy János Zsigmond erdélyi fejedelem a székelyeket protestáns hitre akarta téríteni, de ez ellen a székelyek sikeresen összefogtak. Pünkösdvasárnap Gyimesbükkön előreláthatólag ötvenezer zarándok tekinti meg a történelmi Magyarország határvonalát, ahol az egykori legkeletibb magyar vasútállomás található, majd részt vesznek a kontumáci kápolnánál tartandó szentmisén. Ezen a napon népzenei koncertet is terveznek.

Az ószövetségi zsidó népnél a pünkösd eredetileg aratási hálaadó ünnep volt, majd a mózesi törvény emléknapja lett. Ezen a napon ülték meg annak emlékét, hogy az Isten szövetségre lépett népével, Mózes törvényt hirdetett. Nevezték a hetek ünnepének is, utalva a pészah utáni hét hétre (pészah a zsidóknak az Egyiptomból való szabadulása, illetve a zsidó húsvét ünnepe is).
Krisztus mennybemenetele után az apostolok, Mária és a legközelebbi tanítványok közösen ünnepelték pünkösdöt. Hirtelen hatalmas szél támadt, amely betöltötte az egész házat, ahol összegyűltek. Majd lángnyelvek jelentek meg, amelyek szétoszlottak, és leszálltak mindegyikükre: megteltek Szentlélekkel. Ezután különféle nyelveken kezdtek el beszélni. A Jeruzsálemben tartózkodók meglepve tapasztalták, hogy amit az apostolok mondanak, ki-ki a maga nyelvén megérti. Előállt Szent Péter, és prédikálni kezdett. Prédikálásának hatására sokan megtértek, belőlük alakult meg az első keresztény gyülekezet, a jeruzsálemi ősegyház. Pünkösd tehát az egyház születésnapja is.
A középkorban a Szentlélek eljövetelét megelőző szél zúgását kürtökkel, harsonákkal utánozták. A lángnyelveket égő kócok jelképezték, amelyeket a templom padlásáról eresztettek alá a hívek közé. A magyar pünkösdi szokásokban a keresztény szokások keveredtek az ősi, pogány szokásokkal, a már meglévő pogány hagyományokra épültek rá a keresztény elemek, s olvadtak össze egy ünneppé. Pünkösd megünneplésének kiemelkedő magyar eseménye a csíksomlyói búcsú, az összmagyarság legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepségeinek egyike, amely a rendszerváltozás óta a világ magyarságának rendszeresen ismétlődő tömegrendezvénye is lett. 1567-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem a határőr katolikus székelységet fegyverrel akarta az unitárius vallásra áttéríteni, az összegyűlt székelyek azonban Nagyerdőnél győzelmet arattak, megvédték ősi katolikus hitüket. Erre emlékezve minden pünkösd szombatján ünnepi szentmisét és nagy búcsút tartanak, ahová évente több százezer ember érkezik a Kárpát-medencéből és a világ minden tájáról.
A pünkösdi jelképek közé tartozik a pünkösdi rózsa. Ezt szokták ugyanis a mosdóvízbe szórni, hogy egészségesek legyenek. A legények pünkösdi rózsát tettek annak a lánynak az ablakába, akinek udvarolni akartak. További jelkép a fehér galamb, amelyet a templomokban a Szentlélek jelképeként engedtek szabadon. Fontos jelkép a zöld ág is, ugyanis ezen az ünnepen nyírfa- vagy gyümölcságat, bodzát tettek a házakra, az istállókra, hogy távol tartsák tőlük az ártó, gonosz szellemeket.
Néhol már előző év őszén koszorúba font gesztenyét tesznek el, majd pünkösdkor egy veremben megsütik, s a ház előtt vagy az utcán fogyasztják el. A pünkösd hagyományos étele a rántott csirke és az idei liba uborkasalátával. Juhtartó gazdáknál szokás a pünkösdi bárányételek készítése, azaz a báránysült és -paprikás. Egyes helyeken édes tésztát esznek, azokat friss gyümölccsel – általában eperrel, cseresznyével – töltik meg.
A néphit szerint ha pünkösdkor szép az idő, jó lesz a bortermés. Egyes vidékeken ma is él a pünkösdi királyválasztás szokása: ilyenkor a falu legényei különböző ügyességi próbákon (lóverseny, bikahajsza, bot- vagy rönkhúzás, kakaslövés, kaszálás stb.) mérték össze ügyességüket. A győztes egy évig ingyen ihatott a kocsmában, neki tartoztak engedelmességgel a többiek, s viselhette a pünkösdi koronát. Uralkodásának rövid idejére utal a „pünkösdi királyság” kifejezés.
Jellegzetes szokás a pünkösdi király vagy királyné körmenete: a legkisebb lányt pünkösdi rózsával, zöld ágakkal királynőnek öltöztetik, s rózsaszirmot hullatva házról házra járnak köszönteni.