Hatalmas hátralékot halmoztak fel az önkormányzati bérlakásban élő fővárosi polgárok. A lapunk által készített öszszesítés arról tanúskodik: a 23 budapesti helyhatóság nem kevesebb, mint 3,7 milliárd forintnyi lakbérhátralékot tart nyilván. A tetemes summát elvileg 25 ezer családnak kellene befizetnie az önkormányzati kasszákba, s az adósoknak azzal is számolniuk kell: április 15. óta már nem védi őket a kilakoltatási moratórium. Bár a tiltás megszűnése után számos helyhatóság felvette a kapcsolatot a követelések behajtásában közreműködő közjegyzőkkel és végrehajtókkal, a közeljövőben nem kell kilakoltatási hullámra számítanunk. A 23 fővárosi kerület közléseiből ugyanis az valószínűsíthető: a kétszázat sem éri el a nyári lakáskiürítések száma. Az adatok komoly különbséget mutatnak Buda és Pest önkormányzatainak helyzete között.
*
Amíg a hat budai helyhatóság öszszesen ötszázmilliót követel 3300 adósától, addig a Pesten lévő tizenhét kerület 22 000 személytől vár 3,2 milliárd forintot. Az összesítés azt is megmutatja, hogy egy hátralékos családnak nagyjából 150 ezer forint eddig le nem rótt lakbért kellene kifizetnie. Bizonyos kerületek értékei ugyanakkor jelentős eltéréseket mutatnak. Újpesten egy adóstól – átlagosan – 326 ezer forint elmaradt lakbért követel a helyhatóság – Budapest-szerte a legtöbbet. A XVI. kerületben fejenként 287 ezer forint átutalását várják a hátralékos bérlőktől, míg a XXI. kerületben 261 ezer forint a késedelmesen fizető lakók adóssága. A budapesti átlagértéktől Ferencváros és Pesterzsébet is jócskán eltér, ám a két kerületben az ötvenezer forintot sem éri el az egy hátralékosra eső lakbértartozás. A XXIII. kerület is – átlagosan – mindössze hatvanezer forintot követel késlekedő bérlőitől.
Az önkormányzatok válaszaiból kiderül, hogy a 3,7 milliárdos fővárosi tartozás számottevő része nem az utóbbi hónapokban keletkezett. A józsefvárosi polgármesteri hivatal például arról adott számot: a kerület 487 millió forintot követel a bérlőktől, melyből 466 millió forintnyi hátralék a korábbi esztendőkben keletkezett. A XV. kerületben pedig azt közölték, hogy hat-nyolc-tíz évvel ezelőtti hátralékokat is nyilvántartanak. A többéves elmaradások annak ellenére sem ritkák, hogy a fővárosi helyhatóságok legtöbbje már akkor eljárást indít, ha a polgár két-három hónapig nem fizet lakbért. Az önkormányzatok – általában – első lépésként felszólítólevelet küldenek, amelyben rögzítik: a bérlőnek meddig kell kifizetnie felgyülemlett tartozását. Ha a polgár nem reagál a küldeményre, újabb levelet kap, melyben már a szerződés felmondásának lehetőségét is megemlítik. Amennyiben a tartozást nem sikerül rendezni, az önkormányzat felmondja a bérleti megállapodást, a bírósági procedúra pedig rendszerint csak akkor zárul a lakás kiürítésével, ha a bérlő semmilyen együttműködésre nem mutat hajlandóságot. Az önkormányzatok ugyanis az eljárás több pontján is nyitottak a tárgyalásra: részletfizetési vagy más megállapodás megkötésére, esetleg támogatás folyósítására. A XVI. kerület például csak azoknál folyamodik a kilakoltatás eszközéhez, akik a hosszadalmas eljárás teljes időszaka alatt elzárkóznak a probléma konszenzusos rendezésétől. A XV. kerület pedig azoknak nyújt segédkezet, akik nem zavarják lakótársaikat, nem folytatnak botrányos életvitelt.
Az elmúlt esztendők összesített adatai azt mutatják: a fővárosi kerületek csak végső esetben folyamodnak a lakás kiürítéséhez. Az elmúlt három év mindegyikében átlagosan kétszáz kilakoltatást végeztek Budapesten önkormányzati lakbértartozás miatt. Miközben a IV., a VII., a XIII. és a XV. kerületben két-három tucat lakást ürítettek ki évente, addig például Soroksáron 1996-tól napjainkig mindössze két kilakoltatásról tudunk. A kilakoltatásokkal kapcsolatban Újbuda azt jegyezte meg: a lakások állapota rendszerint minősíthetetlen, a lakhatóvá tétel nemritkán milliókat vesz igénybe. Ráadásul a lakás kiürítése sokszor jelentős kiadást okoz az önkormányzatnak, a lakásban lévő tárgyakat, bútorokat ugyanis szükség esetén raktározni kell, aminek költségét – a szállítás díjával együtt – a helyhatóság fizeti. Érdekes emellett az is, hogy az önkormányzatok egy része az utóbbi időben a lakbér felemelésére kényszerült. Mégpedig azért, mert a lakásokért elkért havi díj nemhogy a felújítási kiadásokra, de még a közös költség fedezésére sem elég. Lakbéremelési törekvésekről több helyhatóság is beszámolt.
A lapunkhoz érkezett helyhatósági válaszok alapján nagyjából 46 ezer önkormányzati bérlakás található a fővárosban, s ezek több mint kilencven százalékát jelenleg is lakják. A legtöbb lakásról – szám szerint 6612-ről – Angyalföld adott számot, Józsefváros 5366, Ferencváros 4300 bérlakást tart fenn, míg Óbuda és Erzsébetváros több mint háromezer otthont ad ki. Nem véletlen, hogy a szóban forgó öt helyhatóságnak összesen 12 ezer bérlő majd másfél milliárd forinttal tartozik – vagyis a fővárosi adósok fele ezekben a kerületekben lakik. Eközben Soroksár 69 bérlakást birtokol, a XVI. kerület 335-öt, a II. kerület pedig 671-et: a három önkormányzat együttes lakbér-követelése nem éri el a százmillió forintot.
Érdekes megvizsgálni azt is, mely kerületekben tartozik a legtöbb bérlő. Az V. kerületben például 1298 lakásra 1009 lakbérhátralékos jut – a belvárosban tehát 77 százalékos arányt regisztráltak. Hasonlóan magas értéket jegyeztek fel a Erzsébetvárosban, ahol 3100 lakás mellett 2380 adósságot felhalmozó lakót tartanak nyilván. Ebből a szempontból a legjobb helyzetben a XII. és a XVI. kerület van: itt négy lakásra jut egy adós.
origo.hu
Lánczi András: Na és mi van akkor, ha Magyar Péter csak egy egyszerű stróman?
