Túl sósak az ételek a menzán

Az ÁNTSZ vizsgálata szerint a napi ajánlott mennyiséget háromszorosan meghaladó sót, rengeteg tartósítószert és egyéb adalékanyagot tartalmaznak az iskolai, óvodai és bölcsődei menzákon kínált menük. A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa és az oktatási ombudsman ezért közös felhívásban fordult az intézmények fenntartóihoz annak érdekében, hogy a jövőben egészségesebb élelmiszereket kapjanak a gyerekek a menzán. A biztosok szerint ennek a legjobb útja az lenne, ha minél több helyben termelt alapanyagot használnának fel.

Felhívásban fordult az iskolák, az óvodák, a bölcsődék fenntartóihoz Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa és Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa, amelyben a mai menzák egészségtelen kínálatára hívják fel a figyelmet. – Az ÁNTSZ több vizsgálatot is végzett a menzákon, és lesújtó következtetésekre jutott. Egy gyermek iskolai étkezései során háromszor annyi sót fogyaszt el, mint az egész napi ajánlott mennyiség. Köztudomású, hogy a túlzott sófogyasztás az egyik fő oka az egyre nagyobb méreteket öltő gyermekkori magas vérnyomásnak – jelentette ki Aáry-Tamás Lajos. Az ombudsman szerint emellett rengeteg tartósítószer és egyéb adalékanyag is van a gyerekeknek kínált élelmiszerekben, amiért sok esetben a gyakran távoli, nehezen ellenőrizhető forrásokból származó olcsó tömegáru felelős. Úgy látják: a legjobb megoldást az jelentené, ha a jövőben a helyben megtermelt élelmiszerek kerülnének a menzákra, nem pedig a távolról hozott alapanyagok.

*

– Ha az ember tudja, hogy az általa termelt uborkát a gyereke vagy a keresztfia kapja ebédre, akkor jól meggondolja, mivel permetezi a növényt vagy milyen táppal eteti a csibét. Bizonyos, hogy a helyben előállított élelmiszerek jóval kevesebb ártalmas adalékanyagot tartalmaznak, mint a máshonnan hozott tömegáruk – jelentette ki a biztos. Hozzátette, a lépés egyszerre tenné egészségesebbé a gyermekétkeztetést, és teremtene munkahelyeket vidéken. Kérdésünkre elismerte, hogy kezdetben jelenthet némi áremelkedést, ha az olcsó tömegárut helyben termelt minőségi termékek váltják fel, hosszabb távon azonban az önkormányzat is jobban járhat az új rendszerrel, hiszen ha többen dolgoznak, kevesebb segélyt kell fizetnie és a helyi adóbevételei is nőnek majd. Aáry-Tamás Lajos szerint már ma is van lehetőség a megvalósításra, hiszen egy törvénymódosításnak köszönhetően a közétkeztető cégeknek nem kell közbeszerzést kiírniuk, a helyi termelőktől is beszerezhetik az alapanyagokat. Ők azonban Fülöp Sándorral együtt azt szeretnék, ha anyagilag – például uniós forrással – is ösztönöznék a fenntartókat a lépés megtételére. Javaslatuk szerint a jogalkotónak a közétkeztetést úgy kell szabályozni, hogy a magasabb tápértékű, valamint a helyi forrásból, illetve a biogazdaságból származó alapanyag az ellátásban elsőbbséget élvezzen.
Az ombudsmanok aggodalmait egyébként több szakmai felmérés is alátámasztja. Az ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális Intézetének legutóbbi adatai szerint megdöbbentő mértékben túladagolják az óvodai és iskolai étkeztetésben a zsírt, a szénhidrátot és a sót, ráadásul friss gyümölcsből és zöldségből is kevesebbet esznek a gyerekek a szükségesnél.