Védik a dolgozó diákokat

Eltörölné a kötelező informatikaoktatást a felnőttképzésben Matolcsy György – derül ki a nemzetgazdasági miniszter által a parlamentnek beterjesztett törvénymódosító javaslatcsomagból. A volt SZDSZ-es miniszter, Magyar Bálint nevéhez fűződő „digitális reform” jelentős többletköltséget rótt az általában végzettség nélküli felnőttekre, és a követelmények megnehezítésével tovább csökkentette az esélyüket a piacképes végzettség megszerzésére. A kormány átírja az iskolaszövetkezeti törvényt is, hogy a diákokat ne tudják kizsákmányolni a munkaadók.

A legjobbak között. Az ELTE földtudományi és az SZTE vegyészmérnöki képzése után újabb magyarországi felsőoktatási kurzus, a Közép-európai Egyetem (CEU) filozófia szaka került be a világ elitjébe. A QS Quacquarelli Symonds ezúttal a legjobb bölcsészeti képzéseket rangsorolta. A CEU képzése a filozófiai rangsorban az első 150 között szerepel. A szomszédos országok felsőoktatási intézményei közül csupán a Bécsi Egyetem, illetve a Ljubljanai Egyetem került fel a kétszázas listára. A képzési terület világrangsorának élén a Harvard, az Oxfordi Egyetem, a Cambridge-i Egyetem, a Berkeley és a Princeton végzett, a top 20-ba összesen tizenegy egyesült államokbeli, három brit, három kanadai és három ausztrál intézmény jutott be. A brit QS rangsora tizenötezer akadémikus szavazata alapján mond ítéletet. A sorrend kialakításánál figyelembe vették a hallgatók és rektorok véleményét, a külföldi diákok és professzorok arányát, az intézmények akadémiai hírnevét, valamint a tudományos munka minőségét is. Megírtuk: a földtudományi képzések világrangsorában az ELTE a 107. helyen szerepel, egy mezőnyben a berlini Freire Universitättel, a japán Hokkaido Egyetemmel és a The Hong Kong Universityvel. A világ legjobb vegyészmérnöki képzéseinek kétszázas világranglistájára pedig a Szegedi Tudományegyetem került fel.

A buktatás és az osztályozás tilalma után újabb Magyar Bálint nevéhez fűződő liberális reformot számol fel a kormány, ha az Országgyűlés elfogadja Matolcsy György felnőttképzési törvényt módosító javaslatát. A nemzetgazdasági miniszter javaslatcsomagja többek között eltörölné a kötelező informatikaoktatást a felnőttképzésben. Az informatikai oktatást kötelezővé tevő törvényjavaslatot még 2009 őszén fogadta el az MSZP–SZDSZ-többség. Az ötletgazda Magyar Bálint volt, akinek köszönhetően 2010 óta minden államilag támogatott, legalább 240 órás képzésen kötelező tananyag a digitális írástudás. Ez azt jelenti, hogy a felnőtt fejjel az első szakma megszerzésére törekedő, sokszor súlyos tanulási nehézségekkel küzdő emberektől is megkövetelik az informatikai ismeretek elsajátítását, például a kosárfonó vagy a virágkötő szakma megszerzéséhez is tudni kell Excel-táblázatot készíteni. Emiatt ráadásul drágultak is tanfolyamok, hiszen a képzéshez infrastruktúrát is biztosítani kell. Mindez negatív ösztönzőként hatott a felnőttképzésre, pedig az Állami Számvevőszék Kutatóintézetének korábbi tanulmánya szerint a magyar lakosság 16 százaléka funkcionális analfabéta, a népesség közel egyharmada pedig alulképzett. A felnőtteknek mégis csupán 3,1 százaléka vesz részt felnőttképzésben, miközben az Európai Unióban átlagosan 9,6 százalék ez az arány.
Matolcsy átírná az iskolaszövetkezetekről szóló törvényt is, hogy a nyári munkát vállaló diákokat ne tudják kizsigerelni a munkáltatók. Magyarországon évente átlagosan 180-200 ezer diák vállal alkalmi munkát. Gyakori, hogy a cégek nem fizetik ki a fiatalokat, ahogy az is, hogy nem a megbeszéltek szerinti összeget kapják meg, és sokszor foglalkoztatják őket feketén. A módosítás elfogadása esetén előzetesen meg kell állapodni majd a diákkal a későbbi munkaköréről és a konkrét személyi alapbér alsó határáról is, 18 év alatti diákok esetében pedig a munkáltatói utasításokat is csak az iskolaszövetkezet által biztosított munkavezetőn keresztül lehet átadni.