A három világvallás társadalomformáló szerepének áttekintése, az egyházak békés együttélésének előmozdítása céljával kezdődött tegnap kétnapos konferencia Gödöllőn. A Keresztény–zsidó–iszlám párbeszéd címmel meghirdetett tanácskozást Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Szászfalvi László, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára, Aliza Bin-Noun izraeli, Eleni Tsakopoulos Kounalakis amerikai és Ali el-Hefni egyiptomi nagykövet nyitotta meg.
Az első nap témái között szerepelt a vallásszabadság és a vallási sokszínűség az unióban, továbbá szó volt a bevándorlás társadalmi és vallási összefüggéseiről is. Előadást tartott mások mellett Emmanuel metropolita, az Európai Egyházak Konferenciájának elnöke, Erdő Péter bíboros, prímás, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke. A tanácskozás meghívottja az orosz ortodox egyház képviseletében Hilarion metropolita, a Moszkvai Patriarchátus külügyi osztályának vezetője, Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek ügyvezető igazgatója, az Európai Zsidó Kongresszus végrehajtó bizottságának tagja, Yahja Pallavicini, az olasz Iszlám Vallási Közösség alelnöke, Antonio Maria Veglio vatikáni érsek és Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke is. A szaktárca által kiadott tájékoztató szerint a két nap alatt áttekintik, milyen lehetőségeik vannak a növekvő számban jelentkező mozlim betelepülőknek arra, hogy beilleszkedjenek a többségi társadalomba. A napirendi pontok között szerepel az asszimiláció és az autonómia kérdése a zsidó–keresztény gyökerű Európában, és szó lesz az afrikai, közel-keleti keresztény kisebbség helyzetéről is.
A nyitónapon elmondott beszédében Erdő Péter bíboros arra mutatott rá, hogy az Európában letelepedő, nem keresztény bevándorlókkal szembeni toleranciát az növelhetné, ha az európai keresztények megerősödnének hitükben. – Miközben a Közel-Keletről tömegesen menekülnek a keresztények a létbizonytalanság, az üldöztetés elől, kontinensünkön a nem keresztény bevándorlók beilleszkedése jelent gondot, és ennek részben az is oka, hogy az európai keresztények közül sokan elveszítették vallási identitásukat. Így egyfajta fenyegetésként élik meg az erős vallási identitású emberek megjelenését – állapította meg Erdő Péter.
Hilarion metropolita a kormányt is elismeréssel említette, amikor úgy fogalmazott: Magyarország példát mutat a saját történelmi, vallási és erkölcsi hagyományai iránti elkötelezettségben és a más hagyományok tiszteletében, ez mutatkozik meg az új alaptörvényben is. Mint mondta, az alaptörvény kimondja, hogy a magyar népet Isten és a kereszténység egyesíti, ezért az abban foglaltak a magyar hagyományokhoz való ragaszkodás és az eltérő szokások iránti tisztelet fontos tanúságtételei. A metropolita kitért arra is, hogy Magyarország az elsők között hívta fel az európai közösség figyelmét az egyiptomi kopt keresztények elleni atrocitásokra, és azt hangsúlyozta: meggyőződése, hogy hazánk az unióban és a világban továbbra is kezdeményezően lép fel, és támogatja a keresztények védelmét szolgáló dokumentumok elfogadását.
Zoltai Gusztáv arról szólt, hogy a magyarországi zsidóság rokonként tekint az iszlám vallásra, ugyanakkor nagyon jó kapcsolatot ápol a keresztény egyházzal, amellyel rendszeres párbeszédet folytatnak. A hitközségek ügyvezetője egyebek mellett azt hangsúlyozta, hogy a magyarországi felekezet olyan nagy orientalistákat adott a világnak, mint Vámbéry Ármin vagy Goldziher Ignác, az iszlám vallás történetének külföldön is elismert kutatója.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes arra hívta fel a figyelmet: az állam és az egyház szétválasztása nem jelentheti az egyház és a társadalom szétválasztását, hiszen az emberek egyszerre tagjai felekezetüknek és a társadalomnak, ezért az államnak harmonikusan kell együtt élnie az egyházzal. – Az államnak fel kell ismernie, hogy nem avatkozhat be a teológiai ügyekbe, nem illetékes vallási kérdések eldöntésében, azonban fontos feladata, hogy tiszteletben tartsa az emberek jogát a szabad értékválasztáshoz, garantálja a vallásszabadságot, és segítse a vallások párbeszédét – hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes.
Az igazságügyi tárca egyházi kapcsolatokért felelős államtitkára azt mondta: a XXI. század „a keserű népvándorlás új korszaka”, amelyre a „parttalan liberalizmus és szekularizáció arroganciája” jellemző. Ilyen környezetben nem könnyű az együttélés – jelentette ki Szászfalvi László. Ugyanakkor a kereszténység, a zsidóság és az iszlám felelős együttműködéssel és a társadalmi-gazdasági igazságosság megteremtéséért folytatott közös fáradozással „nem a probléma, hanem a megoldás oldalán áll” – tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy mindhárom vallás „ott bábáskodott Európa bölcsőjénél”, együttműködésük pedig segíti az európai integrációt.
origo.hu
Mi történt, miután Magyar Péter ellopta egy szemtanú mobiltelefonját?
