Változtassák meg Brassóban a híres szász személyiségeknek emléket állító utcaneveket, mert városidegenek és kimondani is nehéz őket – javasolta a minap az erdélyi nagyváros egyik önkormányzati képviselője.
A vállalkozása miatt csak perecesként emlegetett képviselő bejelentette: azt szeretné, ha körzetében, a Bartolomeu városnegyedben jó néhány utca nevét – ilyen pél-dául a szerinte kimondhatatlan Flechtenmacher – románra változtatnák. A Brassó történelmi múltjával meglehetősen hadilábon álló képviselő szerint az említett városrészben egy sor fontos útvonalat neveztek el túlontúl bonyolult nevű szászokról. Kérését meg is indokolta, mondván: olyan emberekről van szó, akiknek semmilyen szerepük nem volt a város kultúrájában.
A javaslattevő állítólag a bukaresti jogászkamara tagjaként szerepel az internetes adatbázisban, más források szerint még csak most tanulja a jogászszakmát. Felszólalása után egyik társa felhívta a figyelmét arra a kevéssé elhanyagolható tényre, hogy Brassó történelmét már hétszáz évvel ezelőtt is erősen befolyásolta az ott élő, meghatározó arányú szász anyanyelvű lakosság.
A helyi lap beszámolójára érkező olvasói reagálásokból kiderül, hogy a javaslat felhördülést váltott ki a település évszázadokra visszanyúló, közös szász, magyar és román múltját ismerő helybéliekből.
Az Adevarul című lap rövid összeállítást is közölt a névadókról. Egyikük Alexandru Flechtenmacher (1823–1898) zeneszerző, hegedűművész és karmester, akinek az édesapja is brassói volt, ő maga a bécsi konzervatórium elvégzése után több színdarabhoz írt zenét, és meghatározó szerepet töltött be a román zeneművészet fejlődésében. A másik leváltásra javasolt Hans Eder (1883–1955) brassói szász festő, akinek alkotásait a helyi, a kolozsvári, a bukaresti és a brüsszeli művészeti múzeumban őrzik.
origo.hu
Magyar Péter tényleg nem az, akinek látszik
