Bár szabad óvoda- és iskolaválasztás van, a gyerekeket mégsem veszi fel mindig az az oktatási intézmény, ahová a szülei járatni szeretnék. Az óvodai, iskolai körzetrendszer értelmében ugyanis az iskoláknak első körben azokat a jelentkezőket kell felvenniük, akik az adott körzetben laknak. Körzeten kívüli gyerekeket csak akkor vehetnek fel, ha marad üres férőhely, közülük sorsolással választják ki a szerencsést.
Mivel a magyar iskolák oktatási színvonala között sajnos még egy településen belül is óriásiak a különbségek, a „gyengébb” intézmény körzetébe tartozó gyerekek szüleinek egy része mindent elkövet azért, hogy gyereke a város egy másik, jobbnak tartott iskolájába kerüljön. A szakemberek szerint egyre népszerűbb az a trükk, hogy a gyerek és az anya papíron átköltözik a nagymamához vagy valamelyik, a kiválasztott iskola körzetében lakó rokonhoz, esetleg ismerőshöz. A valóságban persze a gyerek továbbra is otthon lakik, ám papíron már a másik iskolakörzet lakója.
Lapunknak nyilatkozó, a nevük elhallgatását kérő szülők szerint az iskolában gond nélkül elfogadták a gyerek új címet igazoló lakcímkártyáját, és felvették a kisdiákot, pedig az okmány még olyan friss volt, hogy meg sem száradt rajta a tinta. A tapasztalatok szerint a szülőket általában az viszi rá a trükközésre, ha a körzetben túl sok a hátrányos helyzetű gyerek, és attól tartanak, hogy gyermekük nem fejlődik megfelelően. Szintén gyakori, hogy a falusi gyerekeket viszik városi iskolába, Budapesten pedig az általában többféle szolgáltatást, művészeti képzést nyújtó elit intézmények hallatlanul népszerűek.
Az iskolák és az önkormányzatok sok esetben tehetetlenek a trükköző szülőkkel szemben, a kiállított lakcímkártyát ugyanis kötelesek elfogadni, még akkor is, ha az éppen előző nap készült a helyi okmányirodában. – Sem az iskola igazgatójának, sem a polgármesteri hivatal oktatási osztályának nincs hatásköre megvizsgálni, hogy a lakcímbejelentésnek mi az oka: családi életben történt változás, új lakás birtokbavétele vagy esetleg az említett trükközés – jelentette ki az ügy kapcsán az Eduline.hu oktatási hírportálnak Pappné Gyulai Katalin, a debreceni önkormányzat oktatási osztályának vezetője. Ugyanezt erősítette meg a portálnak a II. kerületi önkormányzat tanügy-igazgatási munkatársa is. Lapunknak azonban több önkormányzatnál úgy nyilatkoztak, nagy túljelentkezés esetén igenis megnézik, hogy egy gyanúsan friss lakcímkártyánál az adott tartózkodási helyre hány családot jelentettek be, illetve hogy a megadott címen egyáltalán található-e tényleges lakóhely.
A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete elnöke szerint a szülőknek joguk van szabadon iskolát választani, és az is érthető, hogy a gyereküknek a legjobb intézményt keresik. Alapvetően azonban a körzeti iskolarendszer jó dolog, hiszen védi a gyerekeket az ellen, hogy az iskolák válogathassanak közöttük szimpátia vagy társadalmi státus alapján. Keszei Sándor ugyanakkor leszögezte: mára általánossá vált a papíron való költözés gyakorlata, és egyre gyakoribb, hogy a határon túli magyar gyerekeket is átjelentik szüleik valamelyik magyarországi lakcímmel rendelkező rokonhoz vagy ismerőshöz azért, hogy a gyerekek Magyarországon járhassanak iskolába.
Az oktatási ombudsman szerint is kétségtelen, hogy létezik a lakcímmel való trükközés jelensége, ám úgy vélekedett, az ellen oktatási jogszabályokkal nem lehet fellépni. Aáry-Tamás Lajos tapasztalatai szerint ha egy önkormányzat azt látja, hogy valamelyik körzetben kiugróan megnőtt a gyerekek száma, akkor többnyire úgy lép fel, hogy akár minden évben megváltoztatja az iskolai körzethatárokat.
Az ombudsman látott már olyan modellt is, ahol úgy küszöbölték ki a problémát, hogy a települést egyetlen iskolai körzetté nyilvánították, pedig négy általános iskola is működött ott. Aáry-Tamás Lajos leszögezte: a körzetes iskolarendszer nem korlátozást jelent, hanem segítséget, hiszen garancia arra, hogy a gyermek biztosan felvételt nyer a lakóhelyéhez közel lévő egyik iskolába. A megoldást az a rendszerszintű változtatás jelentené, ha sikerülne felszámolni a különbségeket az önkormányzati iskolák között olyan módon, hogy a gyengébb oktatási intézményeket tudatosan fejlesztik a többi iskola szintjére.
Most minden kiderült Magyar Péterről a hangfelvételekből