A lakcímekkel trükköznek

Jelentősen megnő a gyerekek száma az óvodai és iskolai beiratkozás idején bizonyos településeken, illetve kerületekben, a szülők egy része ugyanis lakcímtrükkökkel él azért, hogy gyermeke az általa legjobbnak tartott oktatási intézménybe járhasson. A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete szerint a határon túli magyar gyerekek egy része lakcímváltoztatás útján jön magyar iskolába tanulni. Az oktatási ombudsman szerint a jelenség ellen oktatási jogszabályokkal nem lehet fellépni, csak azzal, ha megszüntetik az iskolák közötti különbségeket.

2011. 07. 22. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Bár szabad óvoda- és iskolaválasztás van, a gyerekeket mégsem veszi fel mindig az az oktatási intézmény, ahová a szülei járatni szeretnék. Az óvodai, iskolai körzetrendszer értelmében ugyanis az iskoláknak első körben azokat a jelentkezőket kell felvenniük, akik az adott körzetben laknak. Körzeten kívüli gyerekeket csak akkor vehetnek fel, ha marad üres férőhely, közülük sorsolással választják ki a szerencsést.
Mivel a magyar iskolák oktatási színvonala között sajnos még egy településen belül is óriásiak a különbségek, a „gyengébb” intézmény körzetébe tartozó gyerekek szüleinek egy része mindent elkövet azért, hogy gyereke a város egy másik, jobbnak tartott iskolájába kerüljön. A szakemberek szerint egyre népszerűbb az a trükk, hogy a gyerek és az anya papíron átköltözik a nagymamához vagy valamelyik, a kiválasztott iskola körzetében lakó rokonhoz, esetleg ismerőshöz. A valóságban persze a gyerek továbbra is otthon lakik, ám papíron már a másik iskolakörzet lakója.
Lapunknak nyilatkozó, a nevük elhallgatását kérő szülők szerint az iskolában gond nélkül elfogadták a gyerek új címet igazoló lakcímkártyáját, és felvették a kisdiákot, pedig az okmány még olyan friss volt, hogy meg sem száradt rajta a tinta. A tapasztalatok szerint a szülőket általában az viszi rá a trükközésre, ha a körzetben túl sok a hátrányos helyzetű gyerek, és attól tartanak, hogy gyermekük nem fejlődik megfelelően. Szintén gyakori, hogy a falusi gyerekeket viszik városi iskolába, Budapesten pedig az általában többféle szolgáltatást, művészeti képzést nyújtó elit intézmények hallatlanul népszerűek.
Az iskolák és az önkormányzatok sok esetben tehetetlenek a trükköző szülőkkel szemben, a kiállított lakcímkártyát ugyanis kötelesek elfogadni, még akkor is, ha az éppen előző nap készült a helyi okmányirodában. – Sem az iskola igazgatójának, sem a polgármesteri hivatal oktatási osztályának nincs hatásköre megvizsgálni, hogy a lakcímbejelentésnek mi az oka: családi életben történt változás, új lakás birtokbavétele vagy esetleg az említett trükközés – jelentette ki az ügy kapcsán az Eduline.hu oktatási hírportálnak Pappné Gyulai Katalin, a debreceni önkormányzat oktatási osztályának vezetője. Ugyanezt erősítette meg a portálnak a II. kerületi önkormányzat tanügy-igazgatási munkatársa is. Lapunknak azonban több önkormányzatnál úgy nyilatkoztak, nagy túljelentkezés esetén igenis megnézik, hogy egy gyanúsan friss lakcímkártyánál az adott tartózkodási helyre hány családot jelentettek be, illetve hogy a megadott címen egyáltalán található-e tényleges lakóhely.
A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete elnöke szerint a szülőknek joguk van szabadon iskolát választani, és az is érthető, hogy a gyereküknek a legjobb intézményt keresik. Alapvetően azonban a körzeti iskolarendszer jó dolog, hiszen védi a gyerekeket az ellen, hogy az iskolák válogathassanak közöttük szimpátia vagy társadalmi státus alapján. Keszei Sándor ugyanakkor leszögezte: mára általánossá vált a papíron való költözés gyakorlata, és egyre gyakoribb, hogy a határon túli magyar gyerekeket is átjelentik szüleik valamelyik magyarországi lakcímmel rendelkező rokonhoz vagy ismerőshöz azért, hogy a gyerekek Magyarországon járhassanak iskolába.
Az oktatási ombudsman szerint is kétségtelen, hogy létezik a lakcímmel való trükközés jelensége, ám úgy vélekedett, az ellen oktatási jogszabályokkal nem lehet fellépni. Aáry-Tamás Lajos tapasztalatai szerint ha egy önkormányzat azt látja, hogy valamelyik körzetben kiugróan megnőtt a gyerekek száma, akkor többnyire úgy lép fel, hogy akár minden évben megváltoztatja az iskolai körzethatárokat.
Az ombudsman látott már olyan modellt is, ahol úgy küszöbölték ki a problémát, hogy a települést egyetlen iskolai körzetté nyilvánították, pedig négy általános iskola is működött ott. Aáry-Tamás Lajos leszögezte: a körzetes iskolarendszer nem korlátozást jelent, hanem segítséget, hiszen garancia arra, hogy a gyermek biztosan felvételt nyer a lakóhelyéhez közel lévő egyik iskolába. A megoldást az a rendszerszintű változtatás jelentené, ha sikerülne felszámolni a különbségeket az önkormányzati iskolák között olyan módon, hogy a gyengébb oktatási intézményeket tudatosan fejlesztik a többi iskola szintjére.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.