A Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány komplex akciótervet dolgozott ki az öngyilkosságok megelőzésére. Oriold Károly, az alapítvány elnöke a tegnapi sajtótájékoztatón közölte, naponta hat ember hal meg öngyilkosság következtében, és az elhunytak nagy része megmenthető lehetne.
A statisztikai adatok szerint 2010-ben 2492 személy lett öngyilkos, míg 2009-ben 2461 lakos vetett véget életének. Hazánkban ugyan 1986 és 2008 között a pszichiátriai ellátás javulásával párhuzamosan több mint negyven százalékkal csökkent a befejezett öngyilkosságok száma, de a halálozási arány még így is rendkívül magas: az európai országok között a másodikak, a világon pedig az ötödikek vagyunk.
A civil szervezet által készített akcióterv szerint a legnagyobb veszélyben a nem kezelt depressziós betegek vannak és azok, akik már próbálkoztak öngyilkossággal. Az öngyilkosságok áldozatai kétharmad részben férfiak. Az akciótervben az öngyilkosság-megelőzés legfontosabb célcsoportjai a pszichiátriai ellátottakon kívül a 45 év feletti, elvált, alulképzett, gyakran alkoholista férfiak, de oda kell figyelni a 15–25 év közötti, rendezetlen családi körülmények között élő fiatalokra és a 70 évesnél idősebb, egyedül élő, gyakran testileg is beteg emberekre is.
A Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány három szinten próbál meg eredményeket elérni. Oriold Károly rámutatott, hogy a sajtónak irányelveket dolgoznak ki, amelyek megkönnyítik a média munkatársainak azt, hogy hogyan kommunikálják az öngyilkosság tényét. Kifejtette, ha Nyugat-Európában öngyilkosságról szóló cikk jelenik meg, akkor a segélyvonalak számát minden esetben szerepeltetik. Hangsúlyozta, a sajtóban megjelent öngyilkosságokat sok esetben lemásolják az önpusztításon gondolkozók.
Az alapítvány sajtótájékoztatóján elhangzott, szakemberek bevonásával állítják össze az irányelveket, ami várhatóan januárra készül el. A javaslat készítői az Egészségügyi Világszervezet hasonló ajánlására támaszkodnak majd. Ebben a többi között szerepel, hogy a média nem mutathatja be az öngyilkosság vélt vagy lehetséges indokát, helyszínét, az elkövetés módszerét, és nem szerepeltetheti címlapon vagy főműsoridőben az ilyen eseteket. A javaslat szerint nem célszerű sikeres vagy sikertelen öngyilkosságról sem beszélni, ehelyett a befejezett vagy befejezetlen kategória használandó. A médiának ajánlott lenne rámutatni arra is, hogyan lehetett volna megelőzni az öngyilkosságot – mondta Oriold Károly.
Az alapítvány elnöke szerint az öngyilkosság a hátramaradottak számára trauma, így az érintettek megsegítésére önkénteseket képeznek. Jelenleg harmincöt önkéntes már segítséget nyújt azoknak, akik ezt a 06-20/464-8005-ös számon kérik. A szervezet azonban további önkéntesek jelentkezését is várja. Az alapítvány háromezer szórólapot is nyomtatott, amit a rendőrség, a mentőszolgálat munkatársai a hozzátartozóknak nyújtanak át. A jövőben úgynevezett kapuőrök képzése is várható, akik segítséget adhatnak olyanoknak, akiknek a fejében megfordul az öngyilkosság gondolta. Kapuőr így bármely civil személy lehet, aki értesül az öngyilkosságra való szándékról, és közvetítőként lép fel a veszélyeztetett emberek és a szakma között. Emellett a szervezet díjat is alapít, amit minden évben szeptember 10-én annak a személynek adnak át, aki a legtöbbet tette az öngyilkosság megelőzéséért.
Rimmer Zoltán, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem pszichiáterprofeszszora rámutatott, az öngyilkosságok megelőzésében rendkívül nagy szerepük van a lelkielsősegély-vonalaknak. Mint mondta, az utóbbi huszonöt évben tapasztalt csökkenés is azzal magyarázható, hogy a betegek jelentős hányada segítséget kért. Hozzátette, számos tudományos vizsgálat szerint a depresszió és egyéb mentális betegségek eredményes kezelése több mint nyolcvan százalékkal csökkenti a befejezett öngyilkosságok és öngyilkossági kísérletek számát.
Kalmár Sándor pszichiáter felhívta a figyelmet arra, hogy 2009-ben huszonöt százalékkal nőtt a 25 év alatti fiatalok körében a halálozások száma, mint mondta, ez a középiskolás-kori depresszióval függ össze. Hangsúlyozta, az öngyilkosság visszaszorításához fontos az iskolai egészségre nevelés, az orvosok, a pedagógusok és a média szakembereinek a képzése is. Az internet eddig kihasználatlan eszköz, ami segíthetne a veszélyeztetettek kiszűrésében, az öngyilkosság-kutatás szervezésében is. A szakember szerint a világháló előnye többek között az is, hogy kiküszöböli az előítéleteket, oldottabbá teszi a rászorulókat a problémáik megfogalmazásában, és egyformán magas színvonalú ellátást tud nyújtani nekik. Ugyanakkor hangsúlyozta, az internet adta lehetőségek csak akkor működnek, ha a politikusok, az egészségpolitikusok, az oktatási és az egészségügyi kormányzat, a Pszichiátriai Szakmai Kollégium szakemberei kiépítik a virtuális mentális egészségnevelést biztosító rendszert, a jogalkotók előkészítik a szükséges törvényeket, és a kormányzat meghatározza a pénzügyi háttér biztosítását.
origo.hu
Pánik a Tisza Pártnál: nem tetszik Magyar Péter dézsmaprogramja a híveknek
