Tavaly összesen 710 esetben, míg idén már 358 esetben indult eljárás közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűncselekmény miatt – derült ki az Országos Rendőr-főkapitányság adataiból.
A parlamentben tavaly fogadták el azt a módosító indítványt, ami alapján már az egészségügyi dolgozók, így a mentőszolgálat tagjai is közfeladatot ellátó személynek minősülnek, de a büntető törvénykönyv idesorolja többek között a taxisokat, a tömegközlekedés dolgozóit, a pedagógusokat, a tűzoltókat, a nyilvántartásba vett egyházak tagjait és többek között a szociális munkásokat is. A közfeladatot ellátó személy elleni erőszak büntetési tétele alapesetben három évig terjedő szabadságvesztés lehet. Amenynyiben a támadást csoportosan vagy felfegyverkezve követik el, öt év, fegyveres elkövetés esetén pedig 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.
A jogalkotó tehát fokozott jogvédelmet nyújt olyan személyeknek, akiknél ez az általuk betöltött munkakör közérdekű volta és jelentősége miatt indokolt. A törvény kizárólag azokat a közfeladatokat ellátókat kívánja fokozott büntetőjogi védelemben részesíteni, akiknek a zavartalan, rendeltetésszerű tevékenysége a közösség szűkebb vagy tágabb körének érdeke.
Lincshangulat,
feldühödött rokonok
A mentőszolgálat tagjai szinte mindennap emlegetnek olyan szituációkat, amikor leköpték, fellökték, ráncigálták, esetleg szidalmazták őket – mondta lapunknak Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője. Hozzátette, a mentőszolgálat tagjai egyre gyakrabban szembesülnek azzal is, hogy a pszichiátriai betegek és a szenvedélybetegséggel küzdő páciensek mellett a járókelők és a hozzátartozók is bántalmazzák a dolgozókat. – A legemlékezetesebb eset fél évvel ezelőtt történt, amikor a mentőkocsinak a koponyasérült budapesti beteg ellátása helyett menekülnie kellett – idézte fel a szóvivő. A hozzátartozók feltépték a mentőautó ajtaját, és követelték, hogy ők is hadd szálljanak be. A mentők ezt azért sem engedhették meg, mert a beteg ellátásához szükségük volt a szabad területre. A feldühödött rokonok azonban ezt nem értették meg, verni kezdték az autó oldalát és az ajtaját.
Említett egy gödöllői esetet is, itt az agresszív lakók és a lincshangulat miatt a munkatársai még kiszállni sem tudtak a rohamkocsiból, csak a rendőrök segítségével sikerült eljutniuk a beteghez. Mint mondta, semmilyen reális magyarázatot nem találtak a tömeg viselkedésére, mert a mentők időben érkeztek a helyszínre.
Egy hasonlóan megdöbbentő eset történt tavaly novemberben. Egy fővárosi kocsmából kaptak riasztást, miután egy tizenhét esztendős lány túl sok alkoholt ivott, és rosszul lett. Bars Tamás mentőápoló érkezett a helyszínre.
– Amikor meg akartam vizsgálni a lányt, szidalmazni kezdett – idézte fel a történteket Bars Tamás. A következő percekben a lány hisztériás rohamot kapott, rugdosni kezdte a mentésére érkezett férfit – ráadásul ehhez a tinédzser társaságában lévő fiatalok is csatlakoztak. A mentőápoló kénytelen volt rendőri segítséget hívni, de a testén még így is számos helyen zúzódásos sérüléseket szenvedett, maga is orvosi kezelésre szorult. A nyomozó hatóság végül öt fiatal ellen emelt vádat.
A legutóbbi ügy alig pár napja történt. Győrben egy 21 éves fiú bántalmazta a mentőket, de ott szerencsére senki nem sérült meg. Ebben az esetben azért nem tettek a mentők feljelentést, mert a fiatalember betegségéből fakadó agresszióról volt szó, ami más elbírálás alá esik, mint az egészséges személyek esetében. Győrfi Pál szerint az indulatok elszabadulásának oka az emberek ingyen- szolgáltatásokhoz való viszonyában magyarázható. – A mentőkkel sok esetben ma már úgy viselkednek a hozzátartozók, a rokonok, mintha pizzafutárok lennének, és tőlük rendelnének. Nemegyszer elfordult, hogy még azt is meg akarták mondani az orvosnak, hogy mit adjon be a betegnek, sőt azt is, hogy melyik kórházba szállítsa – sorolta Győrfi Pál. Hangsúlyozta: ha a mentők nem engedelmeskednek az irreális elvárásoknak, máris adott a konfliktus. Mint mondta, évente tizenöt-húsz eset végződik a mentők súlyos sérülésével, illetve anyagi kárral.
A tűzoltóknál jobb a helyzet. Jekelfalussy Tibortól, a budapesti tűzoltóság társadalmi kapcsolatokért felelős osztályvezetőjétől megtudtuk, hogy a tűzoltók elleni agresszív fellépések viszonylag ritkák, idén egyetlen ilyen jellegű eset történt. – A főváros XIII. kerületében egy társasház pincéjében keletkezett tűz. A lakók poroltóval megfékezték a lángokat, de közölték a kiérkező tűzoltókkal, hogy egy illegális lakásfoglaló a helyiségben maradt. A hajléktalan a tűzoltók többszöri felszólítására sem akarta elhagyni a pincét, és fenyegetésképpen a kését is elővette – mondta el lapunknak Jekelfalussy Tibor. Hozzátette, a szóváltás után a hajléktalan férfi végül eldobta a kést, de a később kiérkező rendőrökkel szemben ismét agresszívan lépett fel.
A BKV dolgozói sincsenek
biztonságban
A közelmúltban a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési osztálya prevenciós kiadványokat, matricákat terjesztett a bűncselekmények megfékezése érdekében, amelyeken az egészségügyi dolgozókat, illetve a pedagógusokat veszélyeztető élethelyzeteket jelenítették meg. A közösségi közlekedés biztonságának megerősítését célzó kiadványokkal a Borsod Volán Zrt., a Miskolci Városi Közlekedési Zrt. és a Heves megyei Agria Volán Zrt. buszain, tömegközlekedési eszközein találkozhatnak az utasok. A megyében a múlt évben 38 esetben indult büntetőeljárás közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette miatt, ebből 13-ban közlekedési vállalat munkatársa – busz- vagy villamosvezető, jegyellenőr – volt az áldozat. A matrica rajzos, képregényes formában mutatja be a közfeladatot ellátó személyek elleni támadások súlyos törvényi következményeit.
– Az általánosan rossz közbiztonság érezhető a taxiscégeknél is: mindennaposak a támadások, amelyek nagy része nem derül ki, mert meghiúsul. A taxisok ugyanis URH-n gyorsan segítséget kérhetnek egymástól. A sofőrök közül azonban sokan már szelektálnak, és bizonyos városrészekben nem vállalnak fuvart, illetve nem vesznek fel utasokat – vázolta a helyzetet Metál Zoltán, az Országos Taxisszövetség elnöke. Budapesten ez főként a Józsefváros szlömös részét jelenti. Hozzátette: a taxisokat megtámadó személyeket a gyors haszonszerzés hajtja, legtöbbször a napi bevétel vagy a sofőr gépkocsija a célpont. A taxisszövetség elnöke szerint felháborító, hogy VIII. kerületben sok helyütt kültéri kamera is működik, ám kevés esetről tud, amikor a taxisokat ért támadások elhárításában vagy felderítésében a továbbított képek segítségül szolgáltak volna.
Nem jelentik az eseteket
Galló Istvánnétól, a Pedagógusok Szakszervezete elnökétől megtudtuk: pontos adataik korábban sem voltak, és most sem vezetnek nyilvántartást arról, évente hány támadás éri a tanárokat. A sértettek ugyanis munkájuk kudarcaként élik meg azt. Az intézményvezetők sem szívesen tesznek feljelentést, mert az rossz fényt vet az általuk irányított iskolára. Gallóné úgy véli: nehéz eldönteni, hogy az erőszakos cselekmények száma nőtt, vagy a hírközlés forradalma miatt tudódott ki több eset az utóbbi években, de szerinte tíz-húsz évvel ezelőtt kevesebb tanárbántalmazás történt. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az utóbbi másfél esztendőben mintha visszaszorultak volna a tanárok sérelmére elkövetett támadások, amit a gyorsított eljárások bevezetésével és letöltendő börtönbüntetés lehetőségével magyarázott. Ennek ellenére azt sem tartotta kizártnak, hogy az elmúlt fél évben inkább az oktatásban zajló változásokra fókuszált a média. Pedig volna miről írni: Galló Istvánné elmondta, naponta előfordul, hogy a diákok szidalmazzák a tanárokat, illetve megengedhetetlen hangnemben beszélnek velük, amit elsősorban a családi nevelés hiányosságaira vezetett vissza.
– A legújabb trend, hogy a Facebookon írnak, terjesztenek a pedagógusokról valótlanságokat, illetve tesznek nem megengedhető állításokat, legyen szó a tanár magánéletéről vagy a munkájáról – hívta fel a figyelmet. E módszer ellen teljesen védtelenek a tanárok, mert mint azt a szakszervezet elnöke kifejtette, ezekben az esetekben a pedagógusnak kell bizonygatnia ártatlanságát, holott valóban ártatlan. Ezért például Nagy-Britanniában a tanároknak megtiltották, hogy regisztráljanak a közösségi oldalakra, így védve tekintélyüket, hiszen így a diákok nem mélyedhetnek el személyes adataikban, nem férnek hozzá fényképeikhez.
origo.hu
A honvédelmi miniszter üzent a magyar katonákat becsmérlő Magyar Péternek
