Jelentős előrelépést hoz az iskolai étkeztetés egészségesebbé tételében a Fazekas Sándor vezette Vidékfejlesztési Minisztérium júniusi rendelete, amelynek lényege, hogy az új tanévtől az iskolai gyümölcsprogram keretében az alsó tagozatos általános iskolások már nem csak almát, hanem számos más friss zöldségfélét, gyümölcsöt kapnak majd tízóraira. A tanulók elé hetente legfeljebb négy adag friss gyümölcs vagy zöldség kerül majd az iskolában, tanévenként legalább 16, legfeljebb 24 héten keresztül. Az őszi időszakban alma, körte, szilva, barack, illetve paradicsom, paprika, karalábé, sárgarépa, valamint 100 százalékos gyümölcslé kerülhet az asztalra az uzsonna mellé. A sárgarépát és a karalábét pucolva, daraboltan, fogyasztásra készen kell majd szállítani. Télen és tavasszal ennél kicsivel szűkebb a kínálat. A tárca az alma darabjáért 40-60 forint, a körtéért, nektarinért 75 forint, míg egy pohár gyümölcslé beszerzésére 100 forint támogatást ad. A minisztérium célja a gyermekek étkezési szokásainak megváltoztatása és az elhízás elleni küzdelem, valamint az ezekkel összefüggésben kialakuló betegségek megelőzése. A uniós forrásból finanszírozott program emellett a hazai termelőket is segíti, hiszen így könnyebben tudják értékesíteni az általuk megtermelt zöldséget, gyümölcsöt.
A lapunk által megkérdezett pedagógusok és szülők kivétel nélkül üdvözlik a program kiszélesítését, többen ugyanakkor sérelmezik, hogy miért nem terjesztik ki azt az óvodákra, illetve – ha lehetőség adódik rá – a felső tagozatra. Különösen fontos lenne a rendszeres gyümölcs- és zöldségfogyasztás az óvodások számára, hiszen ez elengedhetetlen a kicsik fejlődéshez. Egy három-négy éves gyerek ízlését még lehet formálni, később azonban ez egyre nehezebb feladat lesz. Több szülő arról számolt be, hogy az óvodában szinte egyáltalán nem kapnak nyers zöldséget és gyümölcsöt a gyerekek, a főzelék is ritkaságszámba megy, a nehéz ételek viszont, mint a pörkölt vagy a kolbász, mindennaposak a kicsik étrendjében. A problémán úgy enyhítenek, hogy a szülők visznek be gyümölcsöt, ám így is csak hetente egyszer-kétszer kapnak a gyerekek belőle, mert a szülők egy része nem vállal részt a terhekből, az óvoda pedig legfeljebb két napig tárolja a melegben könynyen poshadó gyümölcsöket.
A szakember szerint nagyon fontos, hogy már az óvodában egészséges ételeket kapjanak a gyerekek, ha ugyanis nem szokják meg, később egyre nehezebb lesz elfogadtatni velük ezeket az ételeket. Egyszerűbb lenne feltételül szabni az étkeztetést végző cégeknek, hogy minden nap kerüljön a gyerekek asztalára zöldség és gyümölcs, ám ez nagymértékű áremelkedést generálna, amit sem a szülők pénztárcája, sem a szociálisan rászoruló gyerekek ebédjét álló önkormányzatok nem bírnának el.
– Tény, hogy a gyerekeknek minden nap kellene zöldséget enniük, ám az étkezési költségnorma olyan alacsony, hogy az nem teszi lehetővé ennek biztosítását – jelentette ki lapunknak Csordás Ágnes, a Magyar Védőnők Egyesületének elnöke. A szakember szerint szintén a spórolás az oka annak, hogy az étkeztetést végző cégek jó része nem állít össze speciális étrendet az óvodásoknak és az iskolásoknak. Ugyanazt az ételsort kapja a hároméves, mint a kamasz vagy a közeli nyugdíjasotthon lakója, csak a mennyiségben van eltérés. Így fordulhat elő, hogy egy óvodás a számára ajánlott sómennyiség többszörösét fogyasztja el ebédre. Csordás Ágnes leszögezte: arra lehet ösztönözni a cégeket, hogy például több főzeléket főzzenek, ám arra nem kötelezhetők, hogy minden nap friss gyümölcsöt, zöldséget szállítsanak, ez ugyanis nagyon megdrágítaná a menzát. A védőnő szerint nagyon fontos, hogy már az óvodában egészséges étkezésre neveljék a gyerekeket, a családok jelentős része ugyanis a mai napig rendkívül vitaminszegényen, zsírban gazdagon étkezik, zöldségek, gyümölcsök szinte egyáltalán nem kerülnek az asztalra. Ha a gyerek ehhez szokik hozzá, iskoláskorban már nagyon nehéz megváltoztatni a szemléletét.
– Azt tapasztaljuk, hogy ha egy iskola áttér az egészségesebb étkeztetésre, például több főzeléket, zöldséglevest, párolt zöldséget, salátát ad ebédre, akkor a gyerekek tömegesen hagyják a tányérban az ételt, és sokkal több megy a szemétbe. Olyat is láttunk, hogy a reformkonyhán a gyerek napokig csak a kenyeret ette meg – jelentette ki Csordás Ágnes.
Az ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális Intézetének legutóbbi adatai szerint megdöbbentő mértékben túladagolják az óvodai és iskolai étkeztetésben a zsírt, a szénhidrátot és a sót, valamint friss gyümölcsből és zöldségből is sokkal kevesebb fogy a szükségesnél. Ennek kapcsán a közelmúltban közös felhívásban fordult a bölcsődék, óvodák és iskolák fenntartóihoz a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa és az oktatási ombudsman annak érdekében, hogy a jövőben egészségesebb élelmiszereket kapjanak a gyermekek a menzán. Fülöp Sándor és Aáry-Tamás Lajos szerint ennek a legjobb útja az lenne, ha minél több helyben termelt alapanyagot használnának fel a főzésnél. Szerintük bizonyos, hogy a helyben előállított élelmiszerek jóval kevesebb ártalmas adalékanyagot tartalmaznak, mint a máshonnan hozott tömegáruk.
origo.hu
Menczer Tamás: Hazudós vagy, Peti! - videó
