Az Európai Unió június végén lezárult magyar uniós elnöksége felsőfokon dicsért teljesítménye miatt elégedett, de a támadásokra is láthatóan felkészült magyar miniszterelnök igen jó hangulatban köszönte meg tegnap Strasbourgban, az Európai Parlament (EP) teljes ülésén azt a segítséget, amit fél év alatt kapott, mielőtt tételesen felsorolta volna, mit tart külön kiemelendőnek a hat hónapos munkából. Köszönetet mondott a magyar elnökség előtti belga uniós elnökségnek, a néppárti Jerzy Buzeknek, az EP elnökének és az egész parlamentnek a munkájáért, külön kiemelve a benne helyet foglaló legnagyobb frakciónak, az Európai Néppártnak azt a támogatását, amely, mint mondta, nyugodt és támogató hátteret biztosított a magyar elnökségnek. Megköszönte José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének is igen hatékony együttműködését.
*
A miniszterelnök elmondta, a legfontosabb magyar célkitűzésnek megfelelően Európa erősebb lett fél év alatt úgy, hogy nemcsak a közben felmerült válságokkal – japán nukleáris katasztrófa, észak-afrikai politikai földrengés – és azok következményeivel tudott megbirkózni, de a jövőbeni pénzügyi-gazdasági kihívásokkal is már sokkal magabiztosabban tud szembenézni, hála az új korszakot jelentő „európai szemeszternek” és „hatos jogszabálycsomagnak”.
Európa erősebb lett a munkaerő-tartalékokat megmozgató romastratégiával és azzal a Duna-stratégiával, amelybe elsőként hat nem uniós tagállamot is bevontak. És erősebb lett a horvát csatlakozással is, ami, tette hozzá Orbán Viktor, az egész nyugat-balkáni térségnek is reményt ad és stabilabbá teszi. Említette még, hogy erősítették a határvédelmet, amelynek segítségével a migráció árját is feltartóztathatják. Végül elmondta, reméli, hogy a most lezárult magyar elnökség és az elkezdődött lengyel elnökség arról győzi majd meg az uniót, hogy annak bővítése az új tagállamokkal bölcs döntés volt.
Az EP-ben felszólalóktól érkező, nem egy esetben ugyanazon szájból többször elhangzó dicséreteket nehéz lenne nem bőségesnek és egységesnek nevezni. Egyetlen kommunista képviselő képezett kivételt, Jerzy Buzektől az Orbán Viktor és a magyar elnökség munkáját szintén hosszan méltató Barrosón, Maros Sefcovic bizottsági alelnökön át a frakcióik nevében felszólaló képviselőkig a többiek elismerték az elért eredményeket. Joseph Daul, az EP legnagyobb politikai csoportjának elnöke a magyar elnökséget „hibátlannak” nevezte. A miniszterelnököt és az egész magyar „stábot” általánosságban ért dicséret mellett többen kiemelték Győri Enikő Európa-ügyi államtitkár és Martonyi János külügyminiszter kimagasló teljesítményét.
Az igazán nagy csata a magyar belpolitikát érintő kérdésekben bontakozott ki. Hannes Swoboda, a szocialisták frakcióvezető-helyettese a magyar médiatörvény és az alkotmány elleni érvei alátámasztására segítségül hívta a Budapesten kritikát megfogalmazott Hillary Clinton amerikai külügyminisztert és a Swobodához hasonlóan szintén magyar származású Tom Lantos néhai amerikai kongresszusi képviselőnek a médiával kapcsolatban egykor elhangzott, általános jellegű mondatát. Arra az érvére, hogy a magyar alkotmánnyal kapcsolatban az ENSZ-főtitkárnak is vannak kételyei, Bernd Posselt német néppárti képviselő azzal vágott vissza, hogy Ban Ki Mun jobban tenné, ha a diktatúrák alkotmányait boncolgatná, nem pedig Magyarország kiváló alaptörvényét. Alexander Graf Lambsdorff liberális vezérszónok több társához hasonlóan a horvát csatlakozást lehetővé tevő munkát is nagyra értékelte, de a magyar belpolitikán kívül kifogásolta azt, hogy a magyar elnökség nem volt eléggé erélyes, amiért „a dán és svéd határon” nemsokára ismét bevezetik a határellenőrzést, Schengen ellenére.
Tabajdi Csaba, magyarországi szocialista képviselő, a Kádár-idők moszkvai diplomatája, élénk színekkel ecsetelte, miért jelentett csalódást a magyar népnek a magyar uniós elnökség fél éve. Frakciótársa, Herczog Edit Pokorni Zoltán Fidesz-alelnöknek a „mértéktartásról” a Fidesz-kongresszuson mondott szavait ajánlotta Orbán Viktornak megszívlelésre.
A magyar miniszterelnök bevezető beszéde alatt gúnyosan nevető Daniel Cohn-Bendit, a zöldpárti frakció társelnöke szerint Orbán Viktor lerombolja Európát, nacionalista és kettős beszéddel él: unióbarát az unióban, unióellenes otthon, mint amikor Brüsszelt és Moszkvát hozta közös nevezőre. Swobodához hasonlóan azt állította, hogy a kormányfő példátlanul csak a néppárti frakciónak köszönte meg a segítséget, de nem az egész EP-nek. Kifogásolta, hogy nem állt ki az emberi jogokért a kínai miniszterelnök budapesti látogatása kapcsán sem. Azt is állította, hogy a Klubrádiótól elvett frekvenciát „véletlenül” a katolikusok kapták. Majd kidagadt nyaki erekkel (az interneten mindenki számára hozzáférhetően) azt kiabálta, hogy Orbán Viktor diktátor, amivel azonnali tetszést aratott a budapesti balliberális internetes portálokon.
Az olasz néppárti Carlo Casini jogtudós, az EP alkotmányügyi bizottságának elnöke azt ajánlotta a magyar alaptörvény szocialista, liberális, zöld és kommunista bírálóinak, hogy hagyják abba a kritikákat, mert a magyar alkotmány végre olyan, amelyben helyet kapnak Európa legmagasztosabb eszméi és az épít, nem pedig rombol. Majd megköszönte a magyar miniszterelnöknek, hogy Magyarországon ilyen alaptörvényt fogadtak el.
A magyar uniós elnökség európai parlamenti értékelése Orbán Viktor viszonválaszával ért véget, amelyben visszautasította a szocialista Swoboda és a zöldpárti Cohn-Bendit azon állítását, hogy csak a néppártiaknak mondott köszönetet, és megismételte azt, ahogyan megköszönte az egész EP-nek a munkáját. Majd idézte, valójában azt mondta, hogy Brüsszel nem Moszkva. Hozzátette, hogy Magyarországot mindig meg fogja védeni attól, hogy kívülről mondják meg – beleértve Cohn-Benditet –, hogy a magyarok mit tegyenek. Ekkor Cohn-Bendit a homloka előtt ingázott tenyerével, süsünek mutatva a magyar miniszterelnököt, aki azt is mondta neki, hogy ugyan mindketten lázadók voltak, de míg Cohn-Bendit egy működő polgári demokrácia, ő a diktatúra ellen lázadt. A vitában felszólaló Nigel Farage brit euroszkeptikus EP-képviselőnek – aki mozgalma „titkos fegyvereként” gratulált Orbán Viktornak – azt mondta, a magyarok nem szkeptikusok, hanem hisznek, jelesül az európai egységben, de egyben elégedettségét fejezte ki a provokatív megjegyzésekkel kapcsolatban is, mert „azok segítenek az EU megreformálásában”.
Orbán Viktor a felszólalása után Buzek EP-elnökkel tartott sajtókonferenciáján azt is leszögezte, egy jottányit sem változtatnak a magyar alkotmányon annak ellenére, hogy azt az EP-ben a szocialista–liberális–zöld–kommunista ellenzéki többség semmire nem kötelező állásfoglalásában elítélte. Hozzátette, az életet, a családot, a nemzetet és az emberi méltóságot a középpontjába állító magyar alkotmány nemzeti alkotmány, amit európai alapdokumentumok védenek. Elmondta azt is, a fél év alatt sikerült helyreállítani a magyarok becsületét, amit az előző kormány idején elrontottak azzal, hogy a magyar gazdaság elsőként omlott öszsze a válságban, 2008-ban, miközben a korábbi kormány évei alatt összevissza hazudoztak Brüsszelnek, és hamis adatokkal vezették félre az Európai Uniót.
origo.hu
Itt az újabb fejezet az Országos Bírói Tanács és a kormány viszonyában
