Eltérő véleményeket fogalmaztak meg a lapunknak nyilatkozó szakemberek arról, hogy mennyi kilakoltatásra kell számítani az idén. Az adósok érdekeit zászlajukra tűző civil szervezetek szerint legalább ezer lakásból kell december végéig kiköltöznie a tulajdonosoknak, míg a végrehajtói kamara számai szerint körülbelül háromszáz kilakoltatásra kell számítani. Lénárd Mariann, a Banki Hitelek Károsultjainak Egyesülete főtitkára lapunknak elmondta: nehéz megbecsülni, hogy hányan kerülhetnek utcára hiteltartozás miatt az idén, de egyértelműen látszik az a kör, akiket a kilakoltatás fenyeget. A szakember szerint ők azok, akik már hat-hét éve nem fizetnek, és három-négy éve zajlik ellenük a végrehajtás. – Mivel ezekben az esetekben már csak a kilakoltatás van hátra, valószínűleg ez még az idén meg is történik – jelentette ki Lénárd Mariann. A harmincmillió forintnál értékesebb ingatlanban élők ellen szintén megindulhat a végrehajtási eljárás, ám ezek jövő április előtt biztosan nem jutnak el a kilakoltatás stádiumába. A szakember szerint gyakran azért nem sikerül elkerülniük az adósoknak a kilakoltatást, mert hiába tudják, hogy végrehajtás folyik ellenük, nem tesznek ellene semmit, nem hiszik el, hogy kiköltöztethetik őket a lakásukból.
Krejniker Miklós, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elnöke szerint október elsejéig csak abban az esetben lehet kilakoltatni a jelzáloghitelüket nem törlesztő adósokat, ha az ingatlanuk értéke a vásárlás idején meghaladta a harmincmillió forintot, a rajta lévő tartozás pedig több mint húszmillió forint. Arra a kérdésünkre, hogy akkor miként fordulhatott elő, hogy július elseje óta két esetben is megpróbálták kilakoltatni a harmincmillió forintnál olcsóbb lakásból az adósokat, a szakember úgy felelt: ezekben az esetekben a kilakoltatás jogcíme dönthet arról, hogy az eljárás jogos, vagy sem. Egy pénzintézet nem rakhatja ki az adósát, de egy magánszemély, aki megvette az ingatlant, megkísérelheti kiköltöztetni a korábbi tulajdonosokat, hiszen a lakás már az ő birtokában van. (Ez történt a legutóbbi kilakoltatási kísérletnél is.) – A legtöbb kilakoltatás az önkormányzati bérlakások lakbérével tartozókat érinti – jegyezte meg Krejniker Miklós. Ezek száma idén elérheti az ezret is.
Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum elnöke szerint a részlegesen fenntartott tilalmat könnyedén áthághatják azok, akik mindenképp ki akarják tenni a lakásból a régi tulajdonosokat. – Azt csinálnak, amit akarnak – summázta a jelenlegi helyzetet Simó Endre. – Ráadásul az intézkedések csupán a hiteladósokra vonatkoznak, a közüzemidíj-hátralékkal tartozókra nem – tette hozzá az elnök. Véleménye szerint már csak azért sem igazságos ilyen határozottan elkülöníteni a hiteladósokat a díjhátralékosoktól, mert nagyon gyakran egyszerűen a nehéz helyzetben lévő ember döntésén múlt, hogy „melyik ujját harapja meg”. Vagy a banknak, vagy a szolgáltatójának fizetett, és a másiknak nem.
A szakember szerint az otthonukat elvesztő adósok egy része egyenesen az utcán találja magát, mert az önkormányzatok nem képesek mindenkinek szociális bérlakást biztosítani. – Az egyetlen védőhálót a nemzeti eszközkezelő jelenthetné, de az még nem jött létre – jelentette ki Simó Endre. A legfrissebb hírek egyébként arról szólnak, hogy az eszközkezelő augusztusban állhat fel, a kormány ugyanis a napokban határozott arról, hogy a szükséges forrásokat legkésőbb július 31-ig a társaság rendelkezésére kell bocsátani. Az eszközkezelő a tervek szerint évente ötezer bérlakás vásárlásával segíti majd a törleszteni nem tudó jelzáloghiteleseket.
origo.hu
Kocsis Máté megjósolta a választási végeredményt
