Még nincs kész az új reform. Információink szerint május végi ülésén már tárgyalta a kormány a szakképzés átalakításáról szóló, a Nemzetgazdasági Minisztérium Czomba Sándor vezette foglalkoztatáspolitikai államtitkársága által kidolgozott koncepciót, de jelenlegi formájában egyelőre nem támogatta azt. A korábban lapunk birtokába került, Koncepció a szakképzési rendszer átalakítására, a gazdasági igényekkel való összehangolására címet viselő tervezet szerint a gimnáziumba, szakközépiskolába felvehetők létszámát korlátozni kell, a gyengébb teljesítményt nyújtókat a szakmunkásképzés felé kell irányítani. A képzés időtartama egységesen három év lenne. Az új rendszerben az állam fizettetne azokkal, akik kettőnél többször buknak a szakiskolában. Anyagi támogatással ösztönöznék, hogy a képzésben részt vevő cégek a bizonyítvány megszerzése után alkalmazzák a náluk tanult fiatalokat.
Nem vált be a Bajnai-kormány szakképzés megmentésére készített reformcsomagja – derül ki az idei középfokú beiskolázási adatokból. Információink szerint a szakiskolába jelentkező fiataloknak csak a negyede választotta az előre hozott, más néven rövidített szakképzés lehetőségét, vagyis négyből három diák inkább egy évvel többet tanul ugyanazért a papírért. Az Oktatási Hivatal adatai szerint 23 665 fiatalt vettek fel szakiskolába, közülük 17 566 főt hagyományos négyéves, 6099 főt rövidített képzésre. A szakiskolák több mint 15 ezer férőhelyet hirdettek meg az előre hozott képzésre, vagyis ezek hatvan százalékára nem volt érdeklődő.
A lapunknak nyilatkozó szakemberek szerint a gyerekek félnek a rövidített képzést választani, mivel meggyőződésük, hogy ha ugyanabból a képzésből van négyéves is, akkor az ő végzettségük alacsonyabb fokúnak számít, így a munkaerő-piacon kevesebbet érnek majd, mint az ugyanazt a szakmát négy évig tanuló társaik. Attól is tartanak, hogy tudásuk nem lesz elég alapos ahhoz, hogy jól fizetett szakember váljék belőlük.
Összességében sem nőtt a kedv a szakiskolai képzések iránt: az idén 1300 fővel (öt százalékkal) kevesebb fiatalt vettek fel ilyen képzésre, mint tavaly, pedig már egy éve is csupán a meghirdetett szakiskolai férőhelyek 49 százalékát sikerült feltölteni.
A helyzet súlyos, hiszen bizonyos szakmaterületeken – így például a gépészet, az építőipar vagy az elektronika területén – szakemberhiány van. Ezt a Bajnai-kormány – többéves késéssel – az előre hozott szakképzés bevezetésével és a hiányszakmákat tanulók ösztöndíjazásával próbálta orvosolni. A tavaly ősszel indult, rövidített szakképzés lényege, hogy 86 szakmában az eddigi négy év helyett – a választási lehetőség fenntartása mellett – egy évvel rövidebb kurzust is indíthattak az iskolák. A négyéves képzés során az első két évben elméleti képzésben vesznek részt a diákok, és csak a 11., valamint a 12. évfolyamon kapnak gyakorlati oktatást. A hároméves szakképzés során feleannyi ideig tanulnak elméletet, a gyakorlati képzést pedig azonnal megkezdik. A rövidített szakképzés mellett szóló érvek szerint a problémás diákokat nem köti le az elméleti oktatás, így az első két évfolyamban nagyarányú a lemorzsolódás.
Az Orbán-kormány szintén a szakképzés átfogó reformjára készül. Az új közoktatási törvény koncepciója általánossá tenné a hároméves szakképzést (nem lenne választási lehetőség hosszabb és rövidebb képzés között), a kormány Széll Kálmán-terve szerint pedig olyan duális szakképzést vezetne be német mintára, amelyben a diák az elméletet az iskolában sajátítaná el, a gyakorlati képzést azonban a cégek végeznék. Ma a középfokú iskolába járók csupán 23,8 százaléka szakiskolás, több mint 75 százaléka érettségit adó középiskolába jár. A kormány célja az arányok megváltoztatása: a tanulók 35 százaléka legyen szakiskolás, 40 százaléka szakközépiskolás, és csak 25 százalék gimnazista.
