Gyerekhiány a középfokú iskolákban

A meghirdetett 152 ezer férőhelyből 56 ezer üresen maradt a középfokú beiskolázás általános felvételi eljárása során – derül ki az Oktatási Hivatal adataiból. A rendkívüli felvételi eljárásra tizenhatszor annyi hely maradt, mint ahány gyerek. A diákhiány mára akkora, hogy az iskolák egy részének működését veszélyezteti, így bár fájó, de az intézmények egy részének bezárása szükségszerű lehet. A legaggasztóbb a helyzet a szakiskolákban.

Aggasztó jelenségre világít rá az Oktatási Hivatal középfokú beiskolázásról szóló tájékoztatója. A 2011/12-es tanévre összesen
152 058 férőhelyet hirdettek meg a középfokú iskolák, amelyből csupán 95 686 férőhelyet sikerült feltölteni a rendes felvételi eljárás során, vagyis a férőhelyek több mint egyharmada, 56 372 hely üresen tátong. Összesen 102 809 gyerek adta be a jelentkezését, vagyis az első körben alig több mint 7000 fiatal maradt ki. A rendkívüli felvételi eljárásban ők pályázhatnak a több mint 56 ezer üres helyre. Ezek az adatok ráadásul már a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumokba felvételiző, 14. életévüket még be nem töltött kisdiákokat is tartalmazzák.
Még súlyosabb a helyzet, ha csak az idén ballagó diákok adatait vizsgáljuk: eszerint a 9. évfolyamra (négy évfolyamos gimnáziumba, szakközépiskolába, szakiskolába) 91 580 fiatal jelentkezett, és 96,2 százalékuk már a rendes eljárásban felvételt nyert. A rendkívüli eljárásra így csupán 3437 gyerek maradt, az üresen maradt férőhelyek száma azonban több mint tizenhatszor ennyi, összesen 55 300.
A legrosszabb a helyzet a szakiskolákban, míg a legjobb a nyolc évfolyamos gimnáziumokban. A ma már elitképzést nyújtó intézményeknek számító nyolc évfolyamos gimnáziumokban 93,7 százalékos a feltöltöttség szeptemberre a rendes felvételi eljárás után. Az intézménytípus népszerűségét jól mutatja, hogy a gyereklétszám folyamatos fogyása ellenére az ilyen gimnáziumokba mintegy 7 százalékkal többen jelentkeznek, mint 11 évvel ezelőtt. A hat évfolyamos gimnáziumok is növelni tudták népszerűségüket, itt mintegy 6 százalékos jelentkezői létszámnövekedés figyelhető meg, a férőhelyek feltöltöttsége 84,1 százalékos. A hagyományos, négy évfolyamos gimnáziumok esetében már nem ennyire jó a helyzet, a férőhelyek feltöltöttsége 76,5 százalékos. A gyerekhiány legnagyobb része a szakközépiskolákra, és különösen a szakiskolákra koncentrálódik. A szakközépiskolákba jelentkezők száma 11 év alatt 15 százalékkal csökkent, 41 ezerről 35 ezer főre, a férőhelyek kihasználtsága 66,4 százalékos.
A szakiskolák helyzete egyenesen tragikus: az elmúlt évtizedben több mint 30 százalékkal csökkent az ilyen intézménytípusba jelentkezők száma, most a férőhelyeknek alig 45,3 százalékát tudták betölteni. A gimnáziumokban 10 ezer, a szakközépiskolákban 17 530, a szakiskolákban 28 581 férőhely üresen tátong. Bizonyos szakiskolai szakmacsoportokban az átlagosnál is rosszabb a helyzet: a vegyipari szakmacsoportban (például abroncsgyártó, papíripari alapanyaggyártó) a férőhelyek 18 százalékát sikerült feltölteni. Rossz a helyzet a könnyűiparban (ide tartozik például a bőrdíszműves, a szabó- vagy a cipészszakma), a környezetvédelem és a vízgazdálkodás területén is. A legjobb, mintegy 70 százalékos feltöltöttség az egészségügyi szakmákban tapasztalható, szintén átlag feletti az élelmiszer-ipari szakképesítések népszerűsége.
Az adatok szerint tehát tovább erősödik a gimnáziumok, és folyamatosan csökken a szakiskolai képzések népszerűsége. Szeptembertől a diákok 42,5 százaléka akart gimnáziumban továbbtanulni, a szakközépiskolába 35,4 százalékuk, szakiskolába 22,1 százalékuk jelentkezett. A készülő új szakképzési törvény célja, hogy megállítsa a szakemberhiány további növekedését. A törvény koncepciója szerint a változtatások hatására a jövőben a tanulók 35 százaléka lesz szakiskolás, 40 százaléka szakközépiskolás, és csupán 25 százaléka gimnazista.