A felsőoktatás, valamint a bolognai, kétciklusú felsőoktatási rendszer reformját szorgalmazta Barbara Kudrycka lengyel tudományügyi és felsőoktatási miniszter az Európai Parlament oktatási és kulturális bizottságának (CULT) ülésén, ahol a soros lengyel EU-elnökség illetékes miniszterei számoltak be célkitűzéseikről. A tárcavezető szerint emellett az uniós cserediákprogramokat a felsőoktatás minden szintjére ki kell terjeszteni, hogy az előnyeit a jövőben ne csak a hároméves alapképzésben, hanem a mester- és doktori képzésben részt vevők is élvezhessék. Példaként említette a Magyarországon is működő Erasmus-programot. Az Erasmus-program az EU diákcsereprogramja, amely az Európai Felsőoktatási Térség területén tanuló hallgatók más országok társintézményekben való tanulmányait teszi lehetővé. Ez az Európai Bizottság egyik legsikeresebb és legismertebb programja, amely mostanáig több mint 2,5 millió egyetemi hallgató mobilitását segítette elő Európában. Az Erasmus-programban részt vevő diákok a szakemberek szerint „kelendőbbek” a munkaerőpiacon, és jobb az idegennyelv-tudásuk. Kudrycka szerint elsődleges cél az is, hogy a felsőoktatási intézmények nyissanak a gazdasági élet, a civil szféra, valamint az adott régió irányába. Emellett lehetőséget kell teremteni arra, hogy minél többen részt tudjanak venni külföldi tanulmányutakon és részképzésekben, az unió egyik fő feladata ugyanis a közeljövőben egy olyan rendszer kidolgozása, amely által az egyes tagállamokban megszerzett oklevelek összehasonlíthatóvá és elismerhetővé válnak. Doris Pack, az Európai Parlament oktatási bizottságának elnöke szintén a bolognai rendszer mielőbbi reformja mellett foglalt állást. Szerinte a hároméves alapképzés bevezetése nem mindenütt vonta maga után a tananyag és a módszertan átalakítását, s ezzel felemás helyzetet idézett elő. Egyetértett azzal, hogy az oktatási programoknak nyitniuk kell a keleti és a déli partnerországok irányába, ugyanakkor rámutatott: rengeteg olyan felsőfokú végzettségű kelet-közép-európai fiatal telepedett át a nyugat-európai országokba, aki képesítésének és tehetségének jóval alatta maradó munkát kénytelen végezni.
Tőkés László erdélyi európai parlamenti képviselő, a magyar néppárti delegáció tiszteletbeli elnöke a kelet-közép-európai országok felzárkózásának a fontosságát, a „fejlett Nyugat és a leszakadt keleti térség egyetemi oktatási rendszerének kiegyensúlyozását” hangsúlyozta. Tőkés ugyanakkor az unió által népszerűsített mobilitás vonatkozásában komoly fenntartásainak adott hangot, tekintettel arra, hogy a keleti térség ifjúsága – köztük igen sok képzett szakember – a válság elől menekülve nagy számban hagyja el szülőföldjét. Tőkés szerint Romániából például az utóbbi két évtizedben több mint kétmillióan mentek Nyugatra, ezért a képviselő azt szorgalmazta, hogy az unió a kétirányú mobilitás kialakítását segítse elő, vagyis azt ösztönözze, hogy a fiatalok a keleti országok felé is nyissanak.
Hoffmann Rózsa, a magyar kormány oktatási államtitkára már több mint egy évvel ezelőtt felvetette a bolognai rendszer reformjának szükségességét. A nevéhez fűződő, készülő új felsőoktatási törvény tervezete is leszögezi, hogy felül kell vizsgálni a jelenlegi képzési szerkezetet. Az államtitkár szerint erre azért van szükség, mert sok szakon nem a megfelelő szerkezetben folyik az oktatás. Ilyen például a tanárképzés, ahol a törvény tervezete szerint újra viszszaállítják a hagyományos, osztatlan képzést.
origo.hu
Miért bukik a német autóipar? És hol javíthat Magyarország?
