Három fővárosi pályaudvar helyett egy Hauptbahnhof, azaz főpályaudvar – többek közt ez a hír kering vasutas szakmai berkekben a magyar–kínai gazdasági megállapodás aláírása után. Lapunk tegnapi érdeklődésére későbbre ígért információkat a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Ugyanakkor maga Mr. China – azaz Fellegi Tamás fejlesztési miniszter – korábban újságíróknak azt mondta, hogy a kínai fejlesztési bank egymilliárd eurós hitelkeretet nyitott a kínai vállalatok részvételével megvalósítandó magyarországi programok finanszírozására. Ezek lehetnek vasútfejlesztési célok, mint a ferihegyi gyorsvasút, vagy villamosítás, pályafelújítás, építés, berendezések cseréje, pályaudvarok renoválása. A folyosói értesülések szerint a magyar közlekedési kormányzat emellett elővette a több évtizedes Hauptbahnhof-koncepciót. Korábban felmerült, hogy a budapesti fejpályaudvarokat – így nevezik a vasútnál a végállomásokat – felszámolják, és egyetlen külvárosi, nagyméretű, korszerű, újjáépített komplexumot hoznak létre. A terv alkotói legutóbb a ferencvárosi rendező pályaudvart szemelték ki központnak. A koncepció gyenge pontja, hogy a területnek jelenleg nincs metrókapcsolata.
A hivatalosan meg nem erősített hírek szerint kínai cégek építenék meg a ferencvárosi főpályaudvart, illetve újjáépítenék a hozzá kapcsolódó körvasutat. (Ez, miként a közúti forgalomban az M0-s, elosztja a fővárosba tartó, illetve az onnan távozó szerelvényeket.) Cserébe a magyar fél átengedné a Hungária körgyűrűn belül elhelyezkedő vasúti hasznosítású ingatlanokat a kínaiaknak, akik ott fejlesztéseket hajthatnak végre. Vagyis ez lenne a sorsa Budapesten a Nyugati, a Keleti és a Déli pályaudvarnak, de új funkciót kapna a 22 hektáros Józsefvárosi pályaudvar is. A Hauptbahnhof-koncepció szakmai szempontból merőben más a még korábban részletekig kidolgozott S-bahn-tervvel szemben. Ennek éppen az a lényege, hogy a meglévő vasútállomások és vonalak összekötésével elővárosi és városi vasúti hálózatot alkotnak. A járatok érintenék Óbudát, a Nyugatit, Zuglót, Ferencvárost, a Lágymányosi híd budai hídfőjét, az Etele teret és a Déli pályaudvart, a Széll Kálmán teret pedig alagút kötné össze a Nyugati pályaudvarral.
A kínai delegáció látogatásához kapcsolódva ismét felmerült a 100 milliárd forint értékű vát–porpáci reptérberuházás kérdése, de Fellegi Tamás nem erősítette meg, hogy a kínai logisztikai bázis Szombathely mellé költözik. Mindenképpen épül Magyarországon kínai logisztikai és cargobázis – jelentette ki a miniszter, de hozzátette, még nincs végleges helyszín.
A hétvégi megállapodások részeként a kínai HNA Group és a Demján Csoport stratégiai megállapodást kötött. A Demján Csoport közleményében leszögezte, hogy a felek nagyszabású munkálatokat terveznek többek között a repülőtér-fejlesztés és a légi közlekedés területén. Csen Feng (Chen Feng), a HNA Group elnöke fontosnak tartotta kiemelni, hogy „a Hainan Airlines Peking–Budapest járata a kínai és a magyar nép közötti baráti kapcsolatok ápolásának egyik meghatározó csatornájává vált”. Korábban Fellegi Tamás megerősítette, hogy a Malév lehetséges új tulajdonosa kínai cég is lehet.
Demján Sándor az elmúlt években több alkalommal jelezte, szívesen bekapcsolódna a légi közlekedési üzletágba. A Malév sikertelen 2005-ös privatizációjakor Demján cége, az Euroinvest Rt. meg is vásárolta a pályázati dokumentációt, de végül távol maradt a tendertől. A pályázaton esélyesként kezelték a kínai Hainan Airlines légitársaságot, ám az is visszalépett. Később a kínai légitársaság szándéknyilatkozatot írt alá Demján cégével, hogy a Malév megvásárlása esetén kizárólagos stratégiai partnerként vesz részt a nemzeti légitársaság talpra állításában, ám a dolog végül meghiúsult. A stratégiai kapcsolat viszont a közlemény tanúsága szerint most folytatódik.
Támogatásról tárgyalnak. Az Orient Solar magyar–kínai vegyes vállalat Berettyóújfaluban felépítendő napelem- és napkollektorgyártó üzemének egyedi kormányzati támogatásáról kezdett tegnap tárgyalásokat a szaktárcáknál Galló Ferenc, a cég ügyvezető igazgatója. A cég az összesen 10,5 millió euró összegű beruházás kapcsán 14 ezer négyzetméteres gyártócsarnokot épít, ahol évente 200 megawatt teljesítményű beépített napelemet, 800 ezer cellát gyárt majd. Összesen 800 személynek ad majd munkát az Orient Solar Kft. a különösen hátrányos kistérségben – tette hozzá Galló Ferenc, aki szerint a kormányzati támogatás 25–60 százalék közötti lehet, s erről két-három héten belül megszülethet a megállapodás. (MTI)
Orbán Viktor: Három év alatt közel 40 százalékos minimálbér-emelés