Felülbírálta a korábbi első- és másodfokú ítéletet a Legfelsőbb Bíróság (LB) a jászladányi iskolaügyben. Míg a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság és a Debreceni Ítélőtábla szerint nem különítik el jogellenesen a roma gyerekeket azzal, hogy a helyi iskolaépület egyik részében alapítványi iskola működik, addig az LB szerint ez nem így van. A Legfelsőbb Bíróság szerint az elkülönítés jogellenes, a bírói indokolás szerint egyértelmű, hogy a cigány és a hátrányos vagyoni helyzetű diákok társadalmi helyzetük miatt nem járhatnak az alapítványi iskolába. A testület kötelezte a jogellenes állapot – vagyis az elkülönítés – megszüntetésére a jászladányi önkormányzatot, ugyanakkor csak részítéletet hozott: az ügy további részében új eljárást rendelt el. A bíróság szerint ugyanis az eredeti, az alapítványi iskola létrehozása előtti állapot viszszaállítása nem megvalósítható, ezért a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróságnak az új eljárásban arról kell majd dönteni, hogy milyen formában kell megszüntetni a két iskola diákjainak elkülönítését. Ennek érdekében a felperes szervezeteknek, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítványnak és a Jászsági Roma Polgárjogi Szervezet Egyesületnek részletes deszegregációs programot kell kidolgoznia, amit az új eljárás során kell bemutatniuk.
A peres felek eltérően értelmezték az ítéletet. Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány elnöke szerint a jogellenes állapot megszüntetése azt jelenti, hogy az új tanévtől meg kell szüntetni az alapítványi iskolát. – Örülünk az ítéletnek, mert ezzel a bíróság megakadályozta a jászladányi modell országos elterjedését – jelentette ki lapunknak Mohácsi Erzsébet. Hozzátette: bíztak a Legfelsőbb Bíróságban, amely eddig minden hasonló ügyben megállapította a jogellenes elkülönítést. Többet értek el, mint amit kértek, hiszen a bíróság őket kérte fel a deszegregációs terv elkészítésére Kijelentette: ott lesznek az évnyitón, és megnézik, valóban megszüntette-e a jogellenes állapotot az önkormányzat. Mohácsi szerint egyébként a szegregációs iskolai ügyekben a Legfelsőbb Bíróságon valamennyi alkalommal ugyanaz a bíró, Mészáros Mátyás járt el.
Jászladány polgármestere szerint azonban az új ítélet csak egy pontban adott igazat a felperesnek, a többiben az ő álláspontjukat erősítette meg, és szó sincs arról, hogy be kellene zárni az iskolát. – Az ítélet csak a jogellenes állapot megszüntetését írja elő, ami egyszerűen megvalósítható azzal, hogy kinyitjuk a két intézményt elválasztó lezárt ajtót – szögezte le lapunknak Dankó István. Elmondta még, hogy az ítélet szerint az eredeti állapotot nem kell visszaállítaniuk, a felperes által kért egymillió forintos bírságot nem kell megfizetniük, valamint az önkormányzat és az alapítványi iskola fenntartója között létrejött bérleti szerződés is jogszerű, vagyis az iskolát nem kell bezárni. Hozzátette: a jogellenes elkülönítést is olyan jogszabályok alapján állapította meg a bíróság, amiket az előző kormányok már a jászladányi iskola létrehozása után módosítottak.
A jászladányi botrány még 2002-ben robbant ki: a helyi önkormányzat bérbe adta egy szülők által létrehozott alapítványnak a helyi általános iskola egyik felét. Az iskolaépület egyik részében továbbra is az önkormányzati iskola működött, míg az ingatlan másik részében az alapítvány magániskolát hozott létre, ahol a diákoknak havonta négyezer forintos tandíjat kell fizetniük. Magyar Bálint (SZDSZ) akkori oktatási miniszter nem adta meg az intézménynek a működéshez szükséges oktatási azonosító számot, és az ezzel együtt járó állami támogatást is visszatartotta. Szerinte az alapítványi iskola azért szed tandíjat, mert azt a romák nem tudják megfizetni.
origo.hu
A lopási ügye előtt így hergelt a mentelmi jog ellen Magyar Péter - videó
