Jobban teljesítettek az idei érettségizők a tavalyiaknál. Az országos összesített érettségi átlag 3,65 lett, kicsivel jobb, mint az egy évvel korábban vizsgázók átlageredménye (3,62), és egy tizeddel magasabb, mint a három, illetve négy évvel ezelőttiek teljesítménye (3,55) – derül ki az Oktatási Hivatal elemzéséből. Az adatok szerint valamenynyi kötelező érettségi tárgyból javultak az eredmények: magyar nyelv és irodalomból a 3,58-as átlageredmény hat századdal haladja meg a tavalyiak teljesítményét. Matematikából is javulást mértek, ám még így is ebből a tárgyból érték el a leggyengébb eredményt a fiatalok.
A jegyeloszlást tekintve megfigyelhető, hogy középszinten kicsivel kevesebb a kettes és több a hármas, illetve a négyes jegy a tavalyinál, emelt szinten pedig nőtt a jelesek száma. A nappali rendszerben tanuló diákok 1,5 százaléka, a felnőttoktatásban nappali rendszerben tanulók nyolc százaléka bukott meg az érettségin.
Az eredményekből kiderül az is, hogy sokkal jobban teljesítettek a gimnazisták az érettségin, mint a szakközépiskolások.
Az adatok szerint elérték céljukat azok az idei pontszámításbeli változások, amelyeknek célja, hogy a nehezebb, emelt szintű érettségi vizsga letételére ösztönözzék a fiatalokat. Az emelt szintű vizsgák száma a tavalyihoz képest 14 százalékkal, közel 4000 vizsgával nőtt. A magasabb felvételi pont reményében a már érettségi bizonyítványnyal rendelkezők közül is sokkal többen próbálkoztak a nehezebb vizsgával, mint korábban: a szintemelő vizsgák száma az előző évihez képest drasztikusan, több mint 70 százalékkal emelkedett. A felvételipont-számítás átalakításának lényege, hogy az idei évtől kezdve a magasabb fokú vizsgáért sokkal több pluszpont jár, mint más pluszteljesítményért, például a nyelvvizsgáért.
Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár ugyanakkor az eredmények kapcsán kijelentette: többéves tapasztalat szerint a jónak mondható eredmények mégis elégedetlenséggel járnak, romlik a fiatalok helyesírása, idegen nyelvi és alaptudásuk sokszor gyenge, emiatt sokan lemorzsolódnak a felsőoktatásból. Az érettségi vizsgakövetelmények nagyon alacsonyak, az elégséges eléréséhez elegendő a húszszázalékos teljesítmény, míg Európában ez átlagosan 50 százalékhoz van kötve. Leszögezte: elkezdődött az érettségi rendszer átdolgozása a színvonal fokozatos emelése érdekében. A távirati iroda kérdésére a Mádl Ferenc Kör egyszintű érettségit szorgalmazó felvetésére azt mondta: bennük is felmerült ennek lehetősége, a mostani kétszintű érettségi ugyanis nagyon nehezen szervezhető, pazarló, sok eleme kritizálható. Az államtitkár szerint a szinteket esetleg egységes érettségin belül is el lehetne különíteni.
Az oktatási államtitkár szerint nem tervezési hiba vagy gazdaságtalan működés okozza a középiskolákba meghirdetett férőhelyek és a felvettek létszáma közötti nagy különbséget. Az üresen maradt férőhelyek nagy száma kapcsán Hoffmann Rózsa kijelentette: ennek oka az, hogy a meghirdetett férőhelyek száma azt a maximális létszámkeretet jelenti, amelyet az iskola az adott évben fel tud venni, vagyis 35 fős osztálylétszámmal számol. Ez a gyakorlatban ritkán teljesül, az iskolai osztályok átlagos létszáma 24 és 28 fő között mozog. Hoffmann szerint a középfokú iskolák fenntartói által meghirdetett kapacitások országosan mindig jelentősen meghaladták az adott korosztályok létszámát, ráadásul ezek az előző évtizedben egyáltalán nem követték a demográfiai változásokat, a radikálisan csökkenő gyereklétszámot. Ismeretes: lapunk számolt be elsőként arról, hogy a meghirdetett 152 ezer férőhelyből több mint 50 ezer üresen maradt a középfokú beiskolázás általános felvételi eljárása során.
origo.hu
Szavaztak az olvasók: ez Magyar Péter legbotrányosabb kijelentése
