Káros a titkolózás és a teljes elzárkózás

A kémbotránnyal kapcsolatos eljárás további részleteinek nyilvánosságra hozatalát tartaná szerencsésnek Gálszécsy András, az Antall-kormány titokminisztere, aki kérdésünkre kifejtette: érthető, hogy a nyomozó hatóságnak ebben az ügyben patikamérlegen kell mérlegelnie, hogy milyen adatokat oszt meg a nyilvánossággal, azonban azzal, hogy teljesen elzárkóznak a nyilatkozatok elől, a fantazmagóriák gyártóinak malmára hajtják a vizet. Szavai szerint ez azért is indokolt, mert az egyik gyanúsított, Szilvásy György a politikai közélet régi szereplője, a tábornokok pedig az elhárítás vezetői voltak, akikről a legkevésbé feltételezhető, hogy hazájuk ellen folytattak kémtevékenységet.
A kémbotrány részleteinek nyilvánosságra hozatalát sürgette lapunk kérdéseire válaszolva Földi László, a polgári hírszerzés, az Információs Hivatal (IH) egykori műveleti igazgatója is. Mint mondta, az eljárás, így a nyomozati és bírósági szak titkosítása indokolt, mert azokban olyan adatok is felmerülhetnek, amelyek operatív érdekeket sérthetnek, azonban a katonai ügyészségnek pontosan meg kellene neveznie, hogy mivel gyanúsítja a három ismert, valamint az eddig ismeretlen terheltet. A volt ezredes szerint ezzel lehetne elejét venni az üggyel kapcsolatban megjelent találgatásoknak, politikai sugalmazásoknak és pletykáknak.
Mint mondta, Szilvásy Györgynek is szerepe van abban, hogy most a gyanúsítottak között szerepel, mert hivatali ideje alatt az UD-üggyel és más eljárásokkal kapcsolatban politikailag befolyásoló, prejudikáló nyilatkozatokat tett. – Elítélem, hogy valaki titkosszolgálati ügyekben politikai állásfoglalásokat fogalmazzon meg az adott eljárások lezárása előtt, és véleményem szerint el kellene kerülni, hogy a jelenlegi kormányzat ilyen helyzetbe kerüljön. A spekulációk kihatnak a szolgálatok, a katonai és polgári elhárító-hírszerző szervek tevékenységére, ami az ország védettségének csökkenésével jár – jelentette ki Földi László. A hírszerzés egykori szakmai vezetője azt hangsúlyozta, az eljárásban tapasztalható titkolózással és az ezzel járó zűrzavarral nem felelhetünk meg annak a főszabálynak, hogy az ország védelme mindenekfelett.
Az ügy részleteinek nyilvánosságával kapcsolatban szerettük volna megkérdezni a polgári titkosszolgálatok működését talán legjobban ismerő Kocsis Kálmánt, az IH egykori főigazgatóját is, azonban a nyugalmazott tábornok azzal hárította el érdeklődésünket: a Belügyminisztériummal kötött tanácsadói szerződése nem teszi lehetővé, hogy véleményét a sajtón keresztül fejtse ki.