Óvott attól a Fidesz, hogy a kémügyben keletkezett iratok titkosítását feloldják, miután Vadai Ágnes, a nemzetbiztonsági bizottság MSZP-s elnöke bejelentette: kezdeményezi a minősítés eltörlését, hogy a közvélemény világos képet kapjon az államellenes bűncselekmények hátteréről. A képviselő szerint a nyilvánosság a titkosszolgálatok szakmai becsületének védelmét is szolgálná. A szocialista politikus felvetésére Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője azt mondta: nem szabad feloldani a titkosítást, és idézte a bűnpártolással gyanúsított Laborc Sándornak, a polgári elhárítás volt főigazgatójának védőjét, aki egy hete nem politikai, hanem szakmai ügyet emlegetett. – Ha valóban erről van szó, és az eljáró hatóságok mellett a nemzetbiztonsági szervek is a minősítés fenntartása mellett állnak, akkor óvnék attól, hogy a titkosítást feloldják – fogalmazott a frakcióvezető.
Mint arról beszámoltunk, a Budapesti Katonai Ügyészség két héttel ezelőtt kémkedés gyanújával vette őrizetbe Galambos Lajost, a Nemzetbiztonsági Hivatal egykori főigazgatóját, bűnpártolással gyanúsította meg hivatali utódját, Laborc Sándort, továbbá kémkedésre való felbujtás gyanújával hallgatta ki Szilvásy Györgyöt, a Gyurcsány-kormány titokminiszterét. A hatóság mindhármuk előzetes letartóztatását kezdeményezte, de a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa ezt elutasítva Galambos házi őrizetéről, majd Szilvásy és Laborc szabadlábra helyezéséről döntött. A tanács csak az ügy negyedik, a bíróságon csukjában mutatkozó gyanúsítottját helyezte előzetesbe, akit a Hír Televízió P. Lászlóként, egy fővárosi biztonságtechnikai cég egyik tulajdonosaként azonosított. A kényszerintézkedésekről hozott elsőfokú döntést, valamint az ügyészi és védői fellebbezéseket a Fővárosi Ítélőtábla holnap, legkésőbb holnapután jogerősen is elbírálja.
A kémügyről nyilatkozott egy tegnapi tévéműsorban Földi László, az Információs Hivatal egykori műveleti igazgatója, aki úgy látja: nem annyira kémkedés, hanem jóhiszemű butaság áll az eljárás hátterében. Úgy tudja, egy külső cég jelenhetett meg Galambos idején a titkosszolgálatoknál, és poligráfos vizsgálatokat végezhetett, ami egyébként a nemzetközi gyakorlatban elképzelhetetlen. Mint mondta, Szilvásy felelőssége abban áll, hogy ezt átgondolatlanul, a szakmában bízva engedélyezte. – Ez lehetett jóhiszemű döntés, de ha nem ellenőrizték le a cég hátterét, akkor egyúttal szakmai dilettantizmus – fogalmazott a volt ezredes.
origo.hu
Nézőpont Intézet: Áradt a Duna, apadt a Tisza
