Kevesebb közmunkás a helyhatóságoknál

Szinten tartott fizetések. A korábbi várakozásokhoz képest tíz százalékkal több munkáltató hajtott végre béremelést 2010-ben. A DGS Global és az Ernst&Young közös felmérése szerint a béremelési gyakorlat minden vizsgált munkavállalói körre (felsővezetők, középvezetők, diplomások, ügyviteliek, fizikai dolgozók) egységesen igaz. A legtöbb szervezetnél a béremelés mértéke három és öt százalék között ingadozott, 4,9 százalékos infláció mellett.

Bár továbbra is vonzónak bizonyul az önkormányzatok számára, mégsem nevezhető még sikerágazatnak a közmunkaprogram. A területről a GKI Gazdaságkutató Zrt. készített felmérést még áprilisban, amely szerint a program adta lehetőségekkel a települések – községektől a nagyvárosokig – 50-60 százaléka él. A szervezésben aktív önkormányzatok közül nagyon kevesen vannak, amelyek a közmunkások felvételét 2012–2013-ra hagynák. A legnagyobb arányban a megyei jogú városok valósítottak meg foglalkoztatási programot, míg a fővárosi kerületek voltak a legkevésbé aktívak, igaz, év végéig várhatóan ledolgozzák hátrányukat. A közmunka szervezését illetően érdektelenséget leginkább a nagyközségek mutatnak.
A gond a felmérés szerint a program részleteiben van. A GKI úgy látja, a közmunka részeként a helyhatóságoknál csak kisszámú munkahely létrejöttére van esély. Ez abból fakad, hogy az ezt ösztönző állami forrás a korábbi töredékére, 40 százalékára mérséklődött, s a kínált álláslehetőségek is jellemzően négyórás elfoglaltságot jelenthetnének a munkanélküliek számára. Eközben szigorítottak a közmunka indításának feltételein, s az önkormányzati önerő mértéke is emelkedett. A Központi Statisztikai Hivatal 2010 júniusában publikált – áprilisi – adatai szerint mintegy 44 600 közmunkás ténykedett országszerte, míg az idei áprilisi statisztika 40 ezer főről szól.