Egy kategóriába került a fogyasztásra kész leves a bébiétellel, már ami a népegészségügyi termékadó alóli mentességet jelenti; így döntött a parlamenti többség, amikor a chipsadóhoz benyújtott, a fideszes Rogán Antal nevével fémjelzett módosításról szavazott. A szintén a Fidesz színeiben politizáló Ágh Péter pedig azt indítványozta, hogy az ételízesítőket terhelő adó az eredetileg tervezett kilónkénti 500 forint helyett csak 200 forint legyen. Egy másik Fidesz-politikus, Nógrádi Zoltán megelégedett volna azzal is, ha egy kilogramm ételízesítőt mindössze 125 forint adó terheljen, és a hatálybalépést is négy hónappal, január 1-jéig eltolta volna. A végül elfogadott törvényben az eredetileg tervezett dátum nem változott, így a jogszabály rendelkezései szeptember 1-jétől már élni fognak.
A deklarált cél szerint az adó kivetése után befolyó nagyjából 20 milliárdnyi éves bevétel az egészségügyre fordítható összegeket növelné. A törvény elsősorban a cukor-, a só- és a koffeinfogyasztás ellen lép fel. Adóköteles termék a 25 százaléknál kisebb gyümölcstartalmú üdítőital, ha decinként 8 grammnál több cukrot vagy 10 milligramm koffeint tartalmaz. A „névadó” chipseket, illetve olajos magvakból készült nassolnivalókat akkor terheli adó, ha 100 gramm termék legalább 1 gramm sót tartalmaz. Az adó mértéke üdítőital esetében literenként 5, energiaital esetében literenként 250 forint. Az előre csomagolt, cukrozott készítményeket kilónként 100, a sós rágcsálnivalókat és a már említett ételízesítőket 200-200 forint adó terheli.
Egy korábban elfogadott módosító indítvány nyomán a negyven százaléknál magasabb kakaótartalmú csokoládék kikerültek a jogszabály hatálya alól, ezzel elsősorban a jó minőségű terméket gyártó magyar cégek jártak jól.
A kormány megvédte volna a Római-partot az árvíztől, de Karácsonyék elutasították