Menekültek a rektorok a pozíciótól

Négy rektor utasította vissza a Magyar Rektori Konferencia elnöki posztját, illetve a jelöltséget, így kis híján elnök nélkül maradt a magyar felsőoktatás legfontosabb szakmai és érdekvédelmi fóruma – értesült lapunk. Úgy tudjuk: többen azért utasították vissza a felkérést, mert nem akarnak harcba szállni a kormányzattal a felsőoktatási integrációs tervek kapcsán.

2011. 07. 14. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Sokakat meglepett a hír, miszerint Bódis Józsefet, a Pécsi Tudományegyetem rektorát választotta elnökévé a Magyar Rektori Konferencia (MRK) plénuma a komáromi Selye János Egyetemen tartott ülésén. Bódis július elsejétől egy éven keresztül tölti be az elnöki tisztséget. Az MRK alapszabálya szerint azonban az elnököt már egy évvel kinevezése előtt meg kell választani, és elnöki mandátuma megkezdéséig társelnökként kell dolgoznia. Az MRK tavaly Tulassay Tivadart, a Semmelweis Egyetem rektorát választotta erre a pozícióra, vagyis július 1-jétől automatikusan neki kellene betöltenie a felsőoktatás legfontosabb szakmai-érdekvédelmi fórumának elnöki pozícióját. Lapunk utánajárt, mi történt, és kiderült, hogy szinte egyetlen meghatározó szerepet betöltő rektor sem vállalta el a szervezet vezetését, sőt nem sok hiányzott, hogy a testület vezető nélkül maradjon. Tulassay tavalyi megválasztása ellenére döntött úgy, hogy mégsem vállalja el az elnöki tisztséget, ezért lemondott pozíciójáról – tudtuk meg. A rektoroknak ezután új vezetőt kellett választaniuk. A legtöbb jelölést kollégáitól Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora kapta, ám egyéb elfoglaltságaira hivatkozva ő sem vállalta el a feladatot. A második legtöbb jelölést Mezey Barna, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora kapta, de ő is visszautasította a kérést. Harmadjára Solti Lászlóra, a gödöllői Szent István Egyetem rektorára került sor, ám ő sem akart az elnöki székbe ülni. A négy rektor közül Bódis kapta a legkevesebb jelölést, ám ő volt az egyetlen, aki hajlandó volt elvállalni az elnöki feladatot, így lett ő a főrektor. Úgy tudjuk, a szintén orvos Bódist – ő a Pécsi Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgatója – a posztot elnyerő, ám azt egy napig sem betöltő Tulassay Tivadar kérte meg: vállalja el helyette az elnöki teendőket.
A pozíció visszautasításának hátterében információink szerint az esetek többségében az áll, hogy a felsőoktatási törvény elfogadására és az esetleges intézményi integrációs tervek véglegesítésére a következő egy évben kerül sor, ami azt jelenti, hogy az MRK elnökének keményen konfrontálódnia kell majd az oktatási kormányzattal. Tulassay esetében többen azt rebesgetik, hogy lemondása hátterében esetleges jövőbeli kormányzati szerepvállalás áll. Úgy tudjuk: több rektor hiányolja az intézmények között az összefogást, és az is felvetődött, hogy a nagyobb egyetemek nem szívesen lépnek fel az esetleges öszszevonások ellen, hiszen az ő érdekeik nem sérülnek.
Volt olyan szakember is, aki szerint az intézmények érdekeinek védelmében a korábbiaknál jóval keményebben kell fellépni, a Sándorné Kriszt Éva vezetésével lezajlott egy év az érdekérvényesítés szempontjából „túl puha” volt. Ennek ellenére az MRK plénuma ismét a Budapesti Gazdasági Főiskola rektorát választotta társelnökévé, ami az alapszabály értelmében azt jelenti, hogy Sándorné Kriszt Éva egy év kihagyás után újra az MRK elnöke lesz.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.