Eegyik legfőbb célja az oktatási államtitkárságnak a korai óvodáztatás megvalósítása, ami különösen a hátrányos helyzetű gyermekek szempontjából lenne fontos, hiszen a kisgyermekkortól megkezdett óvodai nevelés megakadályozhatja, hogy az érintettek iskoláskorukra szinte behozhatatlan hátrányra tegyenek szert a jobb szociális-kulturális hátterű társaikkal szemben. A kötelező óvodáztatás előrébb hozatala az anyák újbóli munkába állását is segítené, sokan azért nem dolgoznak a gyes lejárta után, mert a gyereket nem veszik fel az óvodába. Az új közoktatási törvény koncepciója hároméves kortól tenné kötelezővé az óvodát, de a megvalósítást akadályozza, hogy a települések egy részén nincs óvoda, több nagyvárosban pedig férőhelyhiánnyal küzdenek.
*
A rendelkezésünkre álló infrastruktúrafejlesztési uniós forrás teljes keretét óvodafejlesztésre fordítjuk, így a hátrányos helyzetű településeken egy-két éven belül lehet elegendő férőhely – mondta lapunknak Gloviczki Zoltán, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium közoktatásért felelős helyettes államtitkára. Rövid időn belül várhatóan 16 milliárd forintra szóló EU-pályázatot írnak ki óvodafejlesztésre, elsősorban új óvoda építésére. Felmérést végeztek arról, milyen mértékű a férőhelyhiány, és mely országrészekben a legsúlyosabb a helyzet. Eszerint országos átlagban az óvodai férőhely-kihasználás 90 százalékos, szerte az országban mintegy 34 ezer üres férőhely van. Ezek azonban rendkívül egyenetlenül oszlanak el, van, ahol a kelleténél több a hely, máshol azonban kevés, és akad olyan település is, ahol egyáltalán nincs óvoda. Ráadásul most csak az óvodáskorú gyerekek 84 százaléka jár ilyen intézménybe, de a hároméves kortól történő kötelező óvodáztatás bevezetésével ez az arány is nőne. 49 olyan település van, ahol legalább húsz óvodáskorú gyermek él, de nincs óvoda, és 12 településen 15 olyan óvoda működik, amelynek a kihasználtsága 130 százalékos, ami kritikusnak mondható. A hátrányos helyzetű, főként észak-magyarországi települések mellett súlyos férőhelyhiányt tapasztaltak több nagyvárosban, és rossz a helyzet Budapest egyes kerületeiben, például Buda több részén.
A pályázatok által a hátrányos helyzetű településeken épül majd óvoda. A nagyvárosokban és a fővárosban tapasztalt férőhelyhiányt szabálylazítással és átmenetileg a családi napközik fokozott támogatásával oldják meg. A családi napközik támogatásának két formája lehetséges: az erőteljesebb állami támogatás és az önkormányzatok ösztönzése arra, hogy támogató szerződést kössenek a napköziket működtető szervezetekkel. A szabálylazítás azt jelenti majd, hogy rendezett szociális hátterű, kulturált körülmények között élő gyermek a szülő kérésére felmentést kaphat az óvodalátogatás alól. A kérelmeket a védőnők bírálnák el.
Most ötéves kortól kötelező az óvoda. A három- vagy négyéves óvodáskorú gyermek felvételi kérelmét férőhely hiányában elutasíthatják, kivéve, ha a gyermek halmozottan hátrányos helyzetű. Az új közoktatási törvény koncepciója hároméves kortól tenné kötelezővé az óvodába járást.
origo.hu
Tömegkarambol volt Sümegnél
