Megfontolásra javasolja az oktatási kormányzatnak az iskolai szünetek időtartamának átalakítását Pokorni Zoltán. A parlament oktatási bizottságának fideszes elnöke lapunknak úgy nyilatkozott: sok szülőnek szinte megoldhatatlan feladatot jelent, hogy gyermekeiknek felügyeletről és megfelelő programokról gondoskodjon a tízhetes nyári vakáció idejére, és a diákoknak sem jó, hogy ilyen hosszú ideig kiesnek az iskola adta nevelési térből. Különösen rossz ez a hátrányos helyzetű gyerekek számára. Pokorni rámutatott: Magyarországon a tanulók tanévenként 37 hetet járnak iskolába, míg Dániában 42 hetet. Míg nálunk a gyerekek számára a szakkörökkel együtt tanévenként mintegy hatszáz órát finanszíroz az állam, az Amerikai Egyesült Államokban 1100 órát. A nemzetközi gyakorlat szerint ráadásul általában kicsivel rövidebb a nyári szünet, mint nálunk.
Pokorni Zoltán szerint vagy a tanítási napok számát kellene megtoldani, vagy a téli és a tavaszi szünetet lehetne meghosszabbítani a nyári vakáció rovására. Hozzátette, hogy a cél a nevelő iskola megteremtése és az egész napos iskola elterjesztése, a túl hosszú nyári szünet pedig nem segíti elő a nevelési funkció erősítését. A politikus azt is kívánatosnak tartaná, hogy a két utóbbit nevezzék át karácsonyi és húsvéti szünetté.
Az előző polgári kormány oktatási minisztere szerint ezenfelül arra kell törekedni, hogy nyáron az önkormányzatok ne csak gyermekmegőrzést vállaljanak az ügyeletes óvodák és iskolák kijelölésével, hanem a vakáció idején is teremtsék meg a nevelés színterét például nyári napközis táborok szervezésével és egyéb színes programokkal.
Táborok és erdei iskolák ma is vannak, ám ezek szinte kivétel nélkül fizetősek, vagyis a gyerekek jelentős részének elérhetetlen. Pokorni Zoltán szerint minél hamarabb meg kell teremteni a lehetőségét annak, hogy az erdei iskolákban, illetve a napközis táborokban való részvételt közpénzből finanszírozzák legalább a rászoruló, hátrányos helyzetű gyerekek számára.
Kényszerleszállást hajtott végre egy repülőgép a köd miatt Budapesten