Problémás internethasználat

A sereghajtók között végeztek a magyar diákok azon a PISA-teszten, ami a gyerekek digitális szövegértését mérte fel. Az eredmények szerint a magyar tanulók esetében a legnagyobb a teljesítménybeli különbség aszerint, hogy milyen a gyerekek szociális háttere. Az oktatási államtitkárság szerint alapvető gond, hogy az iskolákban még mindig nem vált a mindennapok részévé a számítógép-használat, és széles sávú internet sincs mindenhol.

Először mérték fel a legutóbbi PISA-vizsgálat során a 15 éves diákok digitális szövegértési képességét, amelynek eredményeit tegnap ismertette az oktatási államtitkárság. A 45 perces teszt során a gyerekeknek a feladatok megoldásához tudniuk kellett például e-mailt írni, a keresőrendszert használni, weblapokat kezelni.
A magyar diákok lesújtó eredményt értek el: a 16 OECD-ország közül a 12–14. helyezési tartományra volt elég az eredményük, vagyis a sereghajtók között végeztek. A hazai fiatalok átlagos eredménye 468 pont, ami jelentősen elmarad a 499 pontos OECD-átlagtól, és lényegesen rosszabb a gyerekek hagyományos nyomtatott alapú szövegértésénél is, ahol a magyarok 494 pontot értek el. Az eredmények szerint Magyarországon a legnagyobb a teljesítménybeli különbség aszerint, hogy egy gyereknek milyen a gazdasági, szociális, kulturális háttere. Ha valaki egységnyivel jobb otthoni háttérrel rendelkezik, az 54 pontos teljesítményjavulást jelent. A teszt során a magyar diákok 73 százaléka érte el legalább a megfelelőnek minősíthető 2. szintet, szemben az OECD-átlag 83 százalékával, vagyis a magyar tanulók több mint negyede egyáltalán nincs birtokában azoknak a képességeknek, amelyekkel képes lenne önállóan eligazodni a digitális környezetben.
Az eredményekből kiderül az is: a legjobban és a leggyengébben teljesítő diákokat minden más országnál nagyobb tudásbeli különbség választja el egymástól. Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár ennek kapcsán rámutatott: meglepő volt számukra ez a diagnózis, hiszen a hagyományos szövegértés során nemzetközi összehasonlításban átlagos különbségeket mértek a legjobban és a legrosszabbul teljesítő diákok között. Az eredmény arra utal, hogy a jól teljesítő diákok nem az iskolában sajátították el a digitális tudást. Ezen sürgősen változtatni kell, hiszen így a szegényebb gyerekek hátránya behozhatatlan, hiszen az iskola nem ad lehetőséget ennek ledolgozására.
A szükséges intézkedésekről szólva Gloviczki leszögezte: az eszközellátottság viszonylag megfelelőnek mondható. A széles sávú internetkapcsolat még nincs minden településen megoldva, de ennek mielőbbi biztosításáról folyamatos tárgyalások folynak. Alapvető gondot jelent azonban, hogy még mindig nem vált az oktatás alapvető részévé a számítógép-használat és a digitális környezet, sok helyen kicsomagolatlanul állnak a digitális táblák. Ennek oka, hogy a tanárok egy része nem ismeri a digitális környezet adta lehetőségeket, ezért a pedagógusok sürgős továbbképzésére van szükség. A diákok informatikaóráinak növelését ugyanakkor nem tervezi az államtitkárság. A PISA-adatfelvétel 2009. március 16. és április 29. között volt 1880 15 éves magyar diák részvételével.