Különlegesnek, a politikai paletta mindkét pólusa által támogatottnak nevezték a felszólalók Róma és Moszkva viszonyát azon a nemzetközi konferencián, amelyet az olasz szenátus szervezett Európa és Oroszország kapcsolatainak perspektíváiról. Mint Benedetto Adragna szenátor fogalmazott, a 2012-es elnökválasztás után még több, eddig nem látott lehetőség nyílik a két világ közelítésére. Gaetano Quagliariello képviselő mindezt kiegészítve az Atlanti-óceántól az Urálig terjedő nagy Európa gondolatát először felvető Charles de Gaulle-t idézte, megállapítva, hogy Európa stabilitásában, az észak–déli szakadás elkerülésében ma Oroszország fontosabb szerepet játszik, mint egykor a francia–német tengely. Ahogy több olasz felszólaló is kifejtette, Oroszország nélkül Európa ma nem lehet fontos geopolitikai játékos. Michael Ancram, a brit lordok házának konzervatív tagja a bizalom erősítésének fontosságát emelte ki, megállapítva, hogy az eredeti célját és szerepét elveszítő, s új utakat kereső NATO ebben a közeledésben zavaró tényező. Bernard Kouchner volt francia külügyminiszter ugyan a nézetkülönbségekre is felhívta a figyelmet, ám türelemre intett Oroszország megítélésében. Felszólalása után már csak az volt a kérdés, hogy Párizs vagy Róma kötődik-e erősebb szálakkal Moszkvához, s akkor Berlinről még nem is beszéltünk. A felszólaló politikusok, közéleti személyiségek szóba hozták a jövőre esedékes orosz elnökválasztást is, megerősítve, hogy Róma Vlagyimir Putyin visszatérésére számít, ami Silvio Berlusconi kiváló személyes kapcsolatai miatt újabb perspektívákat nyithat az amúgy is kiváló olasz–orosz kapcsolatok fejlődésében.
origo.hu
Orbán Viktor-interjú a Kossuth Rádióban – élőben az Origón!
