A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke szerint a parlament által elfogadott új egyházi törvény továbbra is biztosítja mindenki számára a vallás szabad gyakorlásának jogát is és lehetőségét is. Kiemelte, hogy a hitbéli meggyőződés átéléséhez és gyakorlásához sem egyházjogi, sem pedig egyesületi státus nem szükséges.
Január elsejétől az Országgyűlés dönt majd arról, hogy mely vallási szervezet kerülhet be az egyházi nyilvántartásba. Ez a gyakorlat – emlékeztetett a miniszterelnök-helyettes – megegyezik a nemzetiségek elismerésével. – A törvény nem bezár, hanem kinyit, 14 egyházzal indulnak, de minden vallási közösség kezdeményezheti elismerését – mondta a pártelnök. A parlament kétharmados többséggel dönthet arról, hogy a kérelmezőt egyházként nyilvántartásba veszi-e. Az egyházként való elismerés formai feltétele a vallási tevékenység mellett a több mint húszéves szervezett működés. Az eredetileg tervezett 1000 fős létszámkorlát kikerült a végleges javaslatból. A közfeladatot ellátó, nem egyházként működő vallási szervezet számára pedig lehetőség nyílik, hogy a kormány megállapodást kössön velük a finanszírozásról. Semjén Zsolt kiemelte azt is, hogy annak az egyháznak, amely intézményt tart fenn, célszerű minél előbb kezdeményezni az állammal való megállapodást. A politikus a Hit Gyülekezete kapcsán arról beszélt: „ha egyszer a magyar társadalom ilyen mértékben támogatja, akkor ésszerű, hogy az Országgyűlés ezt akceptálja”.
A képviselők keddre virradóra fogadták el az új egyházi törvényt. A jogszabály tervezetét a KDNP készítette el, az utolsó pillanatban viszont a fideszes Balsai István nevével, illetve az általa vezetett alkotmányügyi bizottság által fémjelzett, zárószavazás előtti módosító indítvány lényeges pontokon írta át a törvényt. A leglátványosabb eltérés a két koncepció között, hogy ameddig a KDNP-s javaslat három kategóriában csaknem 50 vallási közösséget sorolt volna fel, addig a Balsai-féle szöveg már csak egy csoportot és 14 felekezetet említ.
Magyar Péter saját híveit is csúnyán átverte