Ami a sajtóban megjelenik, az nagy valószínűséggel a jéghegy csúcsa – mondta Kövér László a kémüggyel kapcsolatban. A házelnök a Hír Televíziónak arról beszélt: az akkori ellenzék 2002 óta folyamatosan figyelmeztetett arra, hogy politikai játszmák eszközéül használják és tönkre teszik szakmai és morális értelemben egyaránt a titkosszolgálatokat. A politikus érthetőnek tartja a Szilvásy György volt titokminiszter és Galambos Lajos, illetve Laborc Sándor volt titkosszolgálati vezetők elleni eljárás titkosítását. – Meg kell érteni, valóban vannak olyan nemzetbiztonsági érdekek, amelyeket nem lehet felülírni csak azért, mert a közvéleményt egyébként joggal aggasztja, mi van a titkolózás mögött – emelte ki Kövér.
A Heti Válasz a múlt héten arról írt, hogy – még a szocialista kormányzás idején – a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egy magánvállalkozást bízott meg saját munkatársainak hazugságvizsgálatával.
*
Az NBH vezetése arra volt kíváncsi, hogy ki szivárogtat a Fidesznek; a vezérkar ugyanis azt feltételezte, hogy az akkori ellenzéki párt hamarabb értesül a titkosszolgálati információkról, mint maga a kormány.
Kövér László szerint „az erkölcsi értelemben vett hazaárulás egy tipikus példája”, hogy olyanokat engedtek belelátni a titkosszolgálat működésébe, akiknek ahhoz „az égegyadta világon semmi közük nincs”. – Ez egy olyan gyanút igazol, hogy itt a privát, jobbára a szocialisták érdekköreibe tartozó cégek és a nemzetbiztonság hivatalos működése között volt egy átjárás, egy egymásba fonódás. Emiatt lehet, hogy sok mindent nem is lehet majd felderíteni, mert sok információ nem a nemzetbiztonsági archívumokban van, hanem a magánszférában – figyelmeztetett a házelnök.
Gulyás Gergely, a nemzetbiztonsági bizottság fideszes alelnöke szintén óvatosságra int a kémügy titkosításának megszüntetésével kapcsolatban, szerinte ugyanis annak káros külpolitikai következményei is lehetnek. Pintér Sándor belügyminiszter pénteki számunkban olvasható interjújában azt nyilatkozta, nem a felügyelete alatt álló Alkotmányvédelmi Hivataltól és a Nemzeti Védelmi Szolgálattól függ a titkosítás, hanem az ügyben nyomozó katonai ügyészség munkatársai határozzák meg, hogy mi kerülhet nyilvánosságra.
Közben feltáró vallomást tett adócsalási ügyében Földesi-Szabó László, az Egymásért alapítvány volt kuratóriumi elnöke, akinek – sajtóértesülések szerint – köze lehetett ahhoz, hogy a Gyurcsány-kormány volt miniszterét és az NBH korábbi vezetőit meggyanúsították. Ügyvédje a Hír TV-nek azt mondta: Földesi-Szabó legújabb vallomását is titkosította a nyomozó hatóság. – Ez államtitok lett, és innentől kezdve erről az eljárásról, illetve az ebben tartalmazó eljárásokról sem tudok beszámolni – szögezte le a jogi képviselő, Berényi András. A katonai ügyészség, ahogy korábban is, sem a titkosítás, sem a kémügy részleteit nem kommentálta.
Lázár János, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője a Népszabadságnak adott interjújában arról beszélt, hogy a botrány szakmai, nem pedig politikai ügynek tűnik; „a védőügyvédek sem beszélnek politikai boszorkányüldözésről”, mondta a politikus. Ő is kitért a titkosítás kérdésére, és nagyjából azonos álláspontra helyezkedett párttársaival. – Amíg a nyomozás eredményességét veszélyezteti a teljes nyilvánosság, főleg, ha az ország elleni kémkedésről van szó, a transzparencia rovására kell eljárni – mondta Lázár. Hozzátette: máig nem tisztázott, hogy a titkosszolgálatok milyen szerepet játszottak az UD Zrt. ügyében, a 2006-os eseményekben, illetve a kislétai romagyilkosságban.
origo.hu
Budapesti csőd: feljelentés született a Rákosrendező-ügyben
