A fizetés emelésében látják a jövőt

A pedagógusok is szükségesnek tartják a tanárképzés korszerűsítését, és egyetértenek azzal, erősíteni kell a gyakorlati képzést annak érdekében, hogy valóban kiderüljön, a leendő tanár alkalmas-e a pályára. A tanárok szerint ugyanakkor legkevésbé a bolognai képzés az okozója a pedagóguspálya népszerűtlenségének, sokkal inkább a szégyenteljesen alacsony bérek tehetnek erről.

A tanárképzés átalakításáról szóló minisztériumi szakmai tervezet számos pontját üdvözölték a pedagógus-szakszervezetek, öszszességében azonban úgy tartják, hogy a pedagóguspálya népszerűsítése szempontjából sürgősebb lenne a tanárok társadalmi és anyagi megbecsültségének javítása.
– Égető szükség van a pedagóguspálya vonzóvá tételére, hiszen 10-15 éven belül nyugdíjba megy a tanárok 60-70 százaléka, és ha továbbra sem választják elegen a pályát, nem lesz, aki tanítson. A legkevésbé sem a bolognai képzési rendszer a pálya népszerűtlenségének oka, sokkal inkább a rendkívül alacsony fizetések – jelentette ki lapunknak Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke. Az érdekvédő nem látja indokoltnak az általános iskolai és a középiskolai tanári képzés szétválasztását, hiszen még csak most jönnek ki az első, új rendszerben végzett fiatalok az egyetemekről, így nincs tapasztalat arról, hogy az ne váltotta volna be a hozzá fűzött reményeket. Mendrey László szerint ugyanakkor jó irány a gyakorlati idő erősítése, ám azt nem a képzés legvégére kellene tenni, hanem korábbra.
Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke kifogásolta, hogy csak a sajtóból értesülhet a tervezetről, amelynek alapos ismerete nélkül nehéz szakmai véleményt alkotni. Leszögezte: nem szabad szűkíteni a pedagógusok mozgásterét, biztosítani kell az átjárhatóságot az általános iskolai és a középiskolai tanári fokozat között. Hozzátette: az életpályamodell korábbi változata az óvodapedagógusokat és tanítókat kezelte hátrányosan a többiekhez képest mind a bérek, mind a szakmai előrelépés tekintetében, ők kevesebbet keresnének, és nem szerezhetnének mestertanári fokozatot. Galló Istvánné reméli, ez nem történik meg az általános iskolai tanárokkal. Szerinte félő, hogy a hatéves középiskolai tanárképzési idő riasztólag hat majd a fiatalokra. Célravezetőbbnek tartaná az ötéves képzést, amelynek részében a módszertani (elméleti) képzéssel párhuzamosan folyna a gyakorlati képzés.
Megírtuk: alapjaiban alakítaná át a pedagógusképzés rendszerét az oktatási államtitkárság. A birtokunkban lévő minisztériumi tervezet szerint újra különválasztják az általános iskolai és a középiskolai tanárképzést, a nagy közismereti tárgyak tanárait pedig, így például a magyar, a történelem- vagy a matematikatanárokat csak osztatlan formában képzik majd. Az anyag szerint a bolognai tanárképzés (3 éves alapképzés után 2 éves mesterképzés) nem vált be, csökkent a jelentkezések száma a tanári szakokra. Ebben a rendszerben a tanárképzés egységes volt, ugyanazzal a diplomával lehetett tanítani általános iskolában és gimnáziumban is. Az államtitkárság szerint azonban az általános iskolai tanárképzésben más a szakmai tárgyak súlya és mélysége, mint a középiskolában. Ezért a jövőben az általános iskolai tanárokat főiskolákon 4+1 éves, a középiskolai tanárokat pedig tudományegyetemeken 5+1 éves képzés tanítják majd. A tanári szakok indokolatlan elszaporodásának és az ebből fakadó munkanélküliségnek is megálljt parancsolnak: az olyan „kis” szakok, mint például a környezettan vagy a kommunikáció, csak harmadik szakként vehetők majd fel. Az anyag kilátásba helyezi a pedagógusképző főiskolák feltámasztását is.