Megszüntetné a több száz szakképző iskola önállóságát a szakképzési koncepció legújabb változata, s bevezetné a holland modellt, amelynek lényege, hogy megyénként 2-3 központi intézménybe, térségi integrált szakképző intézménybe (TISZK) tömörítenék az összes iskolát. „Az eddigi tapasztalatok szerint a leghatékonyabban az egyfenntartós, egy OM-azonosítóval rendelkező, egy intézmény keretében működő térségi integrált szakképző intézmények váltak be, vagyis a jövőben ezt preferáljuk” – áll a „Koncepció a szakképzési rendszer átalakítására, a gazdasági igényekkel való összehangolására” című, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkársága által készített tervezetben.
A koncepció átdolgozott változata szerint ma is működnek TISZK-ek, ám a jelenlegi szabályozás többféle modellt engedélyez, így az esetek jelentős részében csak az iskolák közötti laza együttműködésről van szó, nem tényleges integrációról. Leszögezik: a képzés túl drága, sok a felesleges párhuzamos képzés, rengeteg tanműhely működik gazdaságtalanul.
Holland modellben gondolkodnak
A tervek szerint a holland modell általánossá tételével a jelenlegi 85 TISZK helyett 55 maradna, a most működő 709 önálló szakiskola pedig beolvadna ezekbe, vagyis valamennyi iskola elveszítené önállóságát. Az új rendszer bevezetése jelentős megtakarítást jelent az államnak: ha 10-15 önálló iskolából jogilag egyetlen intézmény jön létre, könnyen felszámolhatóvá válnak az egymáshoz túl közel lévő, alacsony kihasználtsággal működő párhuzamos képzések, növelhetők az osztálylétszámok, megszüntethetők a felesleges, drága tanműhelyek, s bezárhatók a jórészt üres iskolák. A tanárok munkáját is rugalmasabbá tennék: a térségi központok valamennyi tagiskolájában taníthatnának egyszerre. A koncepció szerint az intézmények integrációjával az átlagos osztálylétszám a szakképző intézményekben 24,6-ról 29,5 re nő. A gyerekek száma a szakiskolai képzés lerövidítése miatt 380 ezer főről 2016-ra várhatóan 304 ezerre csökken, ennek ellenére több gyerek jut majd egy pedagógusra (a jelenlegi 13,9 helyett 15,2), ami a szakképzésben részt vevő pedagógusok számának csökkentését jelenti. A számítások elvégzése után kiderül, hogy míg jelenleg 27 384 pedagógus dolgozik az iskolai rendszerű szakképzésben, addig 2016-ra ez a szám az előrejelzés szerint 20 ezerre apadna, ami 26 százalékos létszámszűkítést jelentene. A szakképzés forrásigénye az átalakítás következtében mintegy 20 százalékkal csökkenne.
több szakiskolás lenne
Az átdolgozott verzió szerint az átalakítás következtében 2016-ra 121 ezer gimnazista lenne a jelenleg 201 ezer helyett, ami 40 százalékos csökkentést jelent. A szakiskolások létszáma csaknem 30 százalékkal nőne. Ezt a középiskolai felvétel vizsgaeredményhez kötésével érnék el. A nyolcadik osztályos kompetenciamérésen elért eredményeket szintekbe sorolnák, és meghatároznák, hogy milyen szint elérése szükséges az egyes iskolatípusokba való bekerüléshez.
Az új verzió megjegyzi azt is: a tanulószerződések kiterjesztése az egyházi intézményekre, nonprofit szervezetekre jelentős többletköltséget ró az államra, hiszen az érintett szervezetek nem fizetnek szakképzési hozzájárulást. Ezt úgy ellensúlyoznák, hogy a szakképzési hozzájárulásra kötelezett cégek a jövőben csak az általuk fizetett hozzájárulás felét számolhatnák el saját dolgozóik képzésére. Az átdolgozott tervezet szerint a jövőben biztosítani kell, hogy bárki bármikor folytathassa megkezdett tanulmányait, ezért a Híd program elnevezésű felzárkóztató képzést a felnőttoktatás keretében is meg kell szervezni kötelező állami feladatként.
A javaslat kitér arra is, hogy a szakmai tárgyak és az iskolai gyakorlati oktatás vonatkozásában rugalmasabb képesítési előírásokra van szükség. Ha egy szakmai tárgy oktatására nincs olyan pedagógus végzettségű jelentkező, aki a szükséges szakirányú végzettséggel is rendelkezik, akkor lehetővé kell tenni, hogy az iskola eltekinthessen a pedagógusi végzettség megkövetelésétől, annak későbbi megszerzésének előírása pedig csak a határozatlan időre alkalmazottak esetében legyen kötelező. A jövőben a kétéves, diploma nélkül záruló, de felsőfokú végzettséget adó felsőfokú szakképzést kivezetik a közoktatásból, és az ilyen szakképesítéseket törlik az Országos képzési jegyzékből (OKJ), azokat csak a felsőoktatási intézmények képezhetik majd. Sor kerül az OKJ felülvizsgálatára, csökkentik a képzések számát, kiszűrve az életképtelen szakképesítéseket. A tervezet kötelező szintvizsgát vezetne be a 9. évfolyam végén minden olyan szakképesítés esetén, amelynek keretében a gyakorlati képzés tanulószerződés keretében valósul meg. A cél, hogy a gazdálkodó szervezetekhez már csak olyan tanulók kerüljenek, akik elsajátították a szakma alapfogásait, és képesek az önálló, hasznos munkára.
Három évig tanulnak
Az átdolgozott javaslat megerősíti az eredeti változat több alapvető pontját: a szakmunkásképzést 3 évre rövidítik a jelenlegi 4-ről, s mindhárom évfolyamon tanulnak szakmai tárgyakat is. A vállalatok szakképzésbe való bevonása érdekében kiterjesztik a tanulószerződéseket azon ágazatokra (egészségügy, szociális terület), ahol általában nem a szakképzési hozzájárulást fizető vállalati szektor látja el a feladatokat. Így a 10. évfolyamtól egyházi fenntartású intézményekkel, költségvetési szervekkel, nonprofit szervezetekkel is lehet tanulószerződést kötni. Jelenleg a 9. és a 10. évfolyam korlátlan számban ismételhető, s a magasabb évfolyamokon is csak a harmadik osztályismétlés után kell fizetni. Az új rendszerben a szak- és szakközépiskolában a tényleges képzési időt legfeljebb két tanévvel lehetne túllépni az ingyenes képzésben, az érettségi utáni szakképzésben pedig legfeljebb egy tanévvel. Lehetővé tennék azt is, hogy a szakmunkások a felnőttképzésben két tanév alatt érettségi bizonyítványt szerezzenek. A lemorzsolódás csökkentésére bevezetnék a szakképző iskolákban a Híd programot. Aki nem éri el a szakiskolába kerüléshez szükséges szintet, a felzárkóztató Híd 1. programba kerül. Aki elvégezte az általános iskolát, tanköteles, de nem akar továbbtanulni, az a Híd 2. programban vehet részt. A Híd 3. programba azok kerülnek, aki nem tankötelesek, nincs alapfokú végzettségük, de szakmát szeretnének. Ösztönöznék a pályakezdő szakmunkások foglalkoztatását: az a gyakorlati képzésben részt vevő cég, amely alkalmazza a nála tanult, frissen végzett fiatalt, egy éven keresztül havonta a mindenkori minimálbér 50 százalékának megfelelő mértékű foglalkoztatási támogatást kapna. Aki olyan pályakezdő szakmunkást alkalmaz, akinek nem nála volt tanulószereződése, a minimálbér 25 százalékának megfelelő támogatásban részesülne.
Lapunk információja szerint a fentebb ismertetett, átdolgozott koncepció hamarosan a kormány elé kerülhet.
origo.hu
Napi balfék: Ferenc elmélkedik
