Újra visszaállítja az osztatlan, egyciklusú, kétszakos tanárképzést a közismereti tantárgyak tanári szakjain az oktatási államtitkárság, mivel a bolognai képzés ezen a területen nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket – derül ki a lapunk birtokába került dokumentumból, amelyet a Nemzeti Erőforrás Minisztérium felsőoktatási helyettes államtitkársága készített, és
A pedagógusképzés átalakításának szakmai tervezete címet viseli. A tervezet szerint az osztott tanárképzés (hároméves alapképzés után kétéves mesterképzés) nem vált be, folyamatosan csökkent a jelentkezések száma a tanári szakokra, ami főleg a természettudományi és a matematikatanár-képzés esetében szembetűnő. Az osztatlan tanárképzés visszaállítása azt jelenti, hogy a fiatalok rögtön a felsőoktatásba kerülésük után tanárnak jelentkezhetnek majd, például magyar–történelem tanári szakra. Jelenleg a hallgatók csak a hároméves alapképzés elvégzése után választhatják mesterszakként a pedagógiát. A tervezet leszögezi azt is, hogy a tanároknak már a képzés elején két szakot kell választaniuk, és azoknak a tananyagban is egyforma súllyal, a képzésben pedig egyforma kreditszámmal kell majd szerepelniük. A bolognai rendszerben az első három évben a hallgató jórészt csak a főszakját tanulta, a második szakot csak a mesterképzés kezdetekor vehette fel, így sokak szerint az így képzett tanárok jó szívvel csak másfél szakosnak nevezhetők.
A tervezet melléklete szerint az olyan nagy közismereti tantárgyakat, mint a történelem, a matematika, a magyar vagy a fizika, csak osztatlan pedagógusképzésben lehet majd tanulni, bizonyos tanári szakokat azonban továbbra is képeznek majd osztott formában, vagyis a fiatalok egyes szakok esetében valamely más típusú alapképzés elvégzése után is dönthetnek úgy, hogy mégis tanárok szeretnének lenni. Osztott formában is el lehet majd végezni bizonyos nyelvtanári szakokat, illetve a zene- vagy a táncművészeti tanári szakot is.
Fontos változás, hogy a kisebb súlyú szakokat a jövőben csak harmadikként lehet felvenni, vagyis a diák csak akkor tanulhat művészettörténet- vagy környezettantanárnak, ha mellette van két másik tantárgya is. Harmadik szakként választhatják majd a leendő tanárok például a filozófiát, az etikát vagy a kommunikációt. Erre a lépésre azért van szükség, mert az utóbbi években indokolatlanul megszaporodtak a tanári szakok, és a kisebb tantárgyak kombinációival a pedagógusok képtelenek voltak elhelyezkedni.
A tervezet szerint a jövőben újra különválasztják majd az általánosiskolai- és középiskolaitanár-képzést. A bolognai rendszerben egyféle tanárképzés volt, és ugyanazzal a diplomával lehetett tanítani általános iskolában és gimnáziumban is. Az államtitkárság szerint ez a döntés szakmai szempontból megkérdőjelezhető, az általánosiskolaitanár-képzésben más a szakmai tárgyak súlya, mélysége, mint a középiskolaiban. Az államtitkárság a lépés szükségességét emellett azzal indokolta, hogy a közoktatás területén új társadalmi, szociális szempontokat is figyelembe kell venni, amelyek a nyolcosztályos általános iskola szerepének növelését, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok számának csökkentését vetítik előre.
Az óvó- és tanítóképzésen nincs szükség lényeges változtatásra, az óvónők és az alsó tagozatos pedagógusok felsőfokú képzésének időtartama továbbra is marad 4 év a gyakorlattal együtt. A jelenlegi osztott, három + két éves egységes tanárképzést azonban kettéválasztanák. Az általános iskolai tanári képzésben kétszakos szaktanárokat képeznének, az itt szerzett mesterszintű oklevél a 8. évfolyam végéig jogosítana fel tanításra, de lehetőséget adna arra is, hogy a tanárok a szakiskolák 9. és 10. évfolyamán is tanítsanak vele. Az általánosiskolaitanár-képzés négyéves lenne és osztatlan, amit egy év gyakorlati idő követne. A középiskolaitanár-képzésben szerzett mesterszintű oklevéllel az érettségiig taníthatnának a pedagógusok. Az alapesetben kétszakos képzésben kötelező lenne a második szakot már a képzés elején felvenni, a két szaktárgy kreditszáma pedig megközelítően azonos lenne. A képzés időtartama a gyakorlati évvel öt + egy évet tenne ki. A szakmai és a művészetitanár-képzés ugyanakkor alapvetően a jelenlegi formában működne tovább.
Az anyag kilátásba helyezi a pedagógusképző főiskolák feltámasztását is. Az államtitkárság leszögezi: célszerű lenne olyan pedagógusképző főiskolákat létrehozni, amelyekben az első kétféle képzés, az óvó- és tanító-, valamint az általános iskolai tanári egyetlen intézményben megvalósítható. Az általános iskolai tanári képzés fő helyszínei a korábbi, illetve ma is működő főiskolák lennének Nyíregyházán, Szombathelyen, Egerben, Pécsett és Szegeden, illetve Budapesten az azóta az ELTE-be integrálódott korábbi Tanárképző Főiskolán. A középiskolai tanárképzés a tudományegyetemeken folyna. A minőségi oktatás feltételei teljes profillal jelenleg az ELTE-n, a Debreceni Tudományegyetemen, Szegeden és Pécsett állnak fenn, valamint egyes szakok esetében a Miskolci Egyetemen és a veszprémi Pannon Egyetemen.
A tervezet szól a tanári jövedelmek kérdéséről is. Az anyag leszögezi: jelenleg a tanári jövedelmek az egész életpálya során lényegesen alacsonyabbak, mint a többi felsőfokú végzettségű átlagjövedelme, és soha nem érik el annak 70 százalékát. Különösen rossz a kép a tízéves gyakorlattal rendelkező pedagógusok esetében, akiknek átlagos jövedelme nem éri el a hasonló idejű tapasztalattal rendelkezők átlagbérének 55 százalékát sem. A tervezet szerint meg kell emelni a pályakezdő tanárok bérét, hogy elérje a pályakezdő diplomás átlagbért, és gondoskodni kell arról, hogy a jövedelmek a tanításban töltött első öt év elteltével is lépést tartsanak a diplomás-átlagbérrel.
origo.hu
Orbán Viktor: Jól állunk, de a meccset még nem fújták le!
