A kormány készülő nyelvoktatási stratégiájának eddig néhány pontja szivárgott ki, lapunk azonban megszerezte az oktatási rendszer egészét átfogó tervezetet. A magyarországi idegennyelv-oktatás fejlesztésének koncepciója az óvodától a diplomáig címet viselő tervezet szerint a cél az, hogy az államilag finanszírozott köz- és felsőoktatás biztosítsa két, szakiskolai képzés esetén egy idegen nyelv elsajátítását. A koncepció szerint a nyelvi képzés átalakítására azért van szükség, mert a magyar munkavállalók hátrányos helyzetben vannak a nemzetközi tudományos életben és a munkaerőpiacon, hiszen nagyon kevesen beszélnek megfelelő szinten nyelveket. A stratégia szerint az idegennyelv-tudás megszerzésének elsődleges terepe a közoktatás. Az óvodában nem teszik kötelezővé az idegennyelv-tanulást, amit elsősorban szervezési nehézségekkel, a folytonosság hiányával és finanszírozhatósági problémákkal indokolnak.
*
Az általános iskolákban óraszámemelést és a kiscsoportos oktatás kötelezővé tételét javasolják. Az első nyelv negyedik osztálytól lenne kötelező heti 3-4 órában, maximum 15 fős csoportokban. Ma szintén negyediktől tanulnak a gyerekek idegen nyelvet, ám tantervtől függő óraszámban, több helyen csak heti két órában. Új elem még a második idegen nyelv általános iskolai megjelenítése: az új nyelv 7. évfolyamtól lépne be heti három órában. A második nyelv megjelenítése az iskolák számára kötelező lenne, az órarendbe is bekerülne, a tanulók számára azonban választható volna.
A stratégia erősítené a szomszédos országok, az újlatin nyelvek, valamint a német nyelv oktatását. A dokumentum szerint az angol nyelv ismerete alapkövetelmény, ám nem javasolják, hogy ez legyen az első oktatott nyelv az általános iskolákban, mert a tapasztalatok szerint ebben az esetben a második nyelv elsajátítása nehézségeket okoz. Első nyelvnek alkalmasabb lenne például a német. A stratégia készítői szerint számos német és osztrák vállalat azért nem tud Magyarországon megtelepedni, mert a magyar munkavállalók nem ismerik a nyelvet. Szintén megfelelő első nyelvnek tartják a spanyolt vagy a latint. A dokumentum ugyanakkor leszögezi, hogy nem zárják ki az angol nyelvet az elsőnek választható nyelvek közül, és hangsúlyozzák azt is, hogy ha nem az angol az elsőként oktatott nyelv, akkor az általános iskoláknak biztosítaniuk kell, hogy második nyelvként tanulható legyen az is. Az idegen nyelvi készségeket a jövőben kétévente szintfelmérők megíratásával ellenőrzik majd.
A stratégia szerint a középfokú nyelvoktatás célja, hogy az első idegen nyelvből a diákok középfokú nyelvvizsgának, a második nyelvből pedig alapfokú nyelvvizsgának megfelelő szintű tudást szerezzenek. A gimnáziumoknak biztosítaniuk kell, hogy a gyerekek azt a két idegen nyelvet tanulják tovább, amit általános iskolában elkezdtek. Az első nyelvet 3-4, a másodikat legalább heti 3 órában kell majd oktatni. A diákokat szintfelmérők alapján különböző nyelvi szintű csoportokba osztva oktatják majd. A hat és nyolc évfolyamos gimnáziumok harmadik idegen nyelv oktatására is lehetőséget kapnak heti három órában a kilencedik évfolyamtól. Minden tanulónak nyelvenként legalább egy alkalommal biztosítani kell, hogy iskolai keretek között egyhetes idegen nyelvi táborban vehessen részt anyanyelvi lektor mellett. Ennek forrásait az iskola biztosítja. A szakközépiskolákban szintén két idegen nyelvet kellene oktatni. A jelenlegi szabályozással ellentétben a szakiskolákban is kötelező lenne egy nyelv oktatása legalább heti három órában, mert ez elősegítené a fiatal szakemberek mobilitását. A szakiskolai nyelvoktatás célja, hogy a tanulók legalább egy nyelvből alapfokú nyelvvizsgának megfelelő idegen nyelvi tudásra tegyenek szert.
A felsőoktatásba való bejutás feltétele lenne egy középfokú C típusú nyelvvizsga, amit „specializált nyelvi érettségivel” lehetne kiváltani. Ilyen vizsgát azok tehetnének, akik a felsőoktatásba szeretnének felvételizni. Aki a specializált érettségit 40–59 százalék között teljesítené, a matúra mellett egy alapfokú nyelvvizsgával lenne gazdagabb, aki pedig 60 százalék feletti eredményt ér el, az kiválthatná a középfokú vizsgát.
Újra kötelezővé tennék a nyelvi képzést a felsőoktatásban annak érdekében, hogy a hallgatók egy nyelvből felsőfokú tudásra tegyenek szert, és megszerezzék a szakmájukhoz szükséges szaknyelvi ismereteket, továbbá visszaállítanák a nyelvi záróvizsgát. A javaslat szerint hat féléven át (két nyelv esetén kétszer hat féléven át) tartana a szaknyelvi képzés heti 2 x 2 órában a felsőoktatási intézményekben, amit az állam állna feladatfinanszírozás formájában. A természettudományok, a társadalomtudományok, gazdaságtudományok, bölcsészettudományok egyes ágazataiban tanuló hallgatók az elképzelések szerint két nyelvből kapnának szaknyelvi képzést. A stratégia szerint a pluszfeladatok pénzügyi fedezetét a nyelvi előkészítő évfolyamok és a két tanítási nyelvű általános iskolák kiegészítő normatív támogatásának megszüntetéséből keletkező megtakarítás biztosítaná. Az indoklás szerint a középiskolai nyelvi előkészítő évfolyamok a jelentős költségvetési ráfordítás ellenére nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket.
origo.hu
Magyar Péter megfenyegette a gyermekotthon vezetőjét: „Ennek k…rva nagy következményei lesznek”
