Sokan már a diploma megszerzése előtt találnak állást

Bár Magyarországon is komoly gondot jelent a pályakezdő-munkanélküliség, a legjobb hazai egyetemek diplomáival nem jelent gondot az elhelyezkedés: a Szegedi Tudományegyetem hallgatóinak 93 százaléka a diploma megszerzését követően fél éven belül el tudott helyezkedni, s átlagosan csaknem nettó 150 ezer forintot keresnek, míg az ELTE-sek kétharmadának már a diploma megszerzésének pillanatában volt állandó állása. A Budapesti Gazdasági Főiskola felmérése szerint a hallgatók negyven százaléka külföldre vágyik.

2011. 08. 12. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Bár a legfrissebb adatok szerint az iskolaév befejeztével a korábbi hónapok csökkenése után ismét megugrott hazánkban a pályakezdő-munkanélküliség, a foglalkoztatási adatokból és a felsőoktatási intézmények pályakövetési rendszerének felmérési eredményeiből az derül ki, hogy a fiatalok közül a legkönnyebben a diplomások találnak állást. A legjobb felsőoktatási intézmények hallgatóinak elsöprő többsége hamar el tud helyezkedni. Nem mindegy azonban, ki milyen hivatást választott: a bölcsészeknek és a természettudósoknak akkor is nehéz a dolguk, ha az ország legjobb egyetemén, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) szereztek diplomát.
Az ELTE diplomás pályakövetési rendszerének eredményei szerint az intézményben végzett pályakezdő diplomás válaszadók 68,6 százalékának már akkor volt állandó munkahelye, amikor a diplomáját megszerezte. Az elhelyezkedési arány a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karon (BGGYK) a legmagasabb 91,8 százalékkal, ezt követi 87,4 százalékkal az Állam- és Jogtudományi Kar (ÁJK). Az Informatikai Karon végzettek 82 százaléka talált állást néhány hónapon belül, a Tanító- és Óvóképző Kar (TÓK) hallgatóinak pedig 77 százaléka. A legnehezebb dolguk a bölcsészeknek és a természettudósoknak van: a bölcsészettudományi karon 62 százalékos, a természettudományi karon 60,1 százalékos az elhelyezkedési arány. Az állást talált fiatalok 79,4 százaléka teljes állásban dolgozik, közülük minden ötödik a nyolcórás állása mellett egyéb munkákat is vállal. A pusztán alkalmi vagy megbízásos munkákat végzők aránya csupán 6,9 százalékos. A munkahellyel nem rendelkezők többsége még tanul valahol, csupán a válaszadók 2,8 százaléka munkanélküli.
A Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) végzettek döntő többsége is gond nélkül talál állást. A pályakövetési rendszer felmérése szerint a 2007-ben és 2009-ben az SZTE-n végzettek 83 százaléka három hónap alatt el tudott helyezkedni, fél év alatt pedig már 93 százalékuk talált munkahelyet. A válaszadók több mint fele a régióban szerzett állást, míg a Szegeden végzettek ötöde dolgozik a fővárosban. A válaszadók 82 százalékának munkája kapcsolódik a megszerzett végzettségéhez, 18 százalékos a pályaelhagyók aránya. A Szegeden végzett pályakezdők átlagkeresete nettó 146000 forint. Ez magasabb, mint a Workania internetes állásportál által mért pályakezdő-átlagkereset. A portál korábbi felmérése szerint a 18 és 25 év közötti pályakezdők átlagosan bruttó 160 ezer forintot keresnek. A legkevesebb pénzt, bruttó 118 ezret az általános iskolát végzettek kapják. Az érettségizettek átlagosan 128 ezer forintra, az OKJ-s képzést végzett pályakezdők havi 140 ezerre, míg a főiskolai végzettséggel rendelkezők 181 ezer forintra számíthatnak az első évben, az egyetemi végzettséggel rendelkező fiatalok pedig 209 ezer forintot visznek haza.
Az ország legnagyobb, mintegy húszezer hallgatót számláló főiskolája, a Budapesti Gazdasági Főiskola az elsőéves hallgatók motivációit vizsgálta. A diákok több mint 40 százaléka külföldre vágyik: a megkérdezett elsőévesek 42 százaléka nyilatkozott úgy, hogy külföldön is bővítené ismereteit, s csupán negyedük zárkózott el a külföldi tanulmányok lehetőségétől. A 21–22 éves korosztály a legmobilabb, közülük is elsősorban a nem hagyományos (hat-, illetve nyolcosztályos) gimnáziumban végzettek vágynak külföldre. A felmérésből kiderül az is, egyre többen elégednek meg a hároméves képzés után megszerezhető alapszakos diplomával: jelenleg az elsősök 53 százaléka tervezi, hogy a mesterszakot is elvégzi, tavaly óta ugyanakkor másfélszeresére nőtt azoknak a száma, akik biztosan nem élnek ezzel a lehetőséggel. Jellemző, hogy inkább a közvetlenül érettségi után felvételt nyert hallgatók szeretnének mesterképzésre jelentkezni, míg az idősebb hallgatók kevésbé motiváltak a továbbtanulásban. Az adatok szerint minden harmadik hallgató multinacionális cégnél szeretne elhelyezkedni, míg 27 százalékuk más magántulajdonú nagyvállalatnál képzeli el a jövőjét. Saját vállalkozást csak a hallgatók 18 százaléka indítana, a turizmus-vendéglátás szakon azonban több mint egyharmaduk. A legutolsó foglalkoztatási adatok azt mutatják, az iskolaév befejeztével ismét nagyon megugrott a pályakezdő álláskeresők száma, ám a munkanélküli fiatalok között csak elenyésző számban vannak diplomások. Júniusban az előző hónaphoz képest 1,8 százalékkal, az előző év azonos időszakához képest pedig 3,4 százalékkal nőtt a pályakezdő álláskeresők száma. Az újonnan belépő pályakezdők 33,6 százaléka szakmunkás, 26,8 százalékuk szakközépiskolai végzettséggel rendelkezik. 14,4 százalékuknak legfeljebb 8 általános, 14,4 százalékuknak gimnáziumi, 6,7 százalékuknak pedig technikumi végzettsége van, és mindössze 4,1 százalékuk diplomás. A legtöbb pályakezdő álláskeresőt továbbra is Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében tartják nyilván, ők az összes pályakezdő harmadát adják.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.