Augusztus 1-jén lépett életbe az országos tiszti főorvos közétkeztetést végző cégeknek, szervezeteknek készített táplálkozás-egészségügyi ajánlása, amely kemény feltételeket szab a közétkeztetőknek annak érdekében, hogy egészségesebbé tegyék például az óvodai, iskolai, kollégiumi, illetve a kórházi étkeztetést.
Az ajánlás többek között előírja, hogy az óvodai, iskolai, illetve egyéb közétkeztetési étlapokon fel kell tüntetni az egyes étkezések energia-, fehérje-, zsír-, szénhidrát-, cukor- és sótartalmát, valamint az allergén összetevőket. Az egész napos ellátás során ötszöri étkezést kell nyújtani. A bölcsődékben négyszer kell enni adni (két főétkezés mellett két kisétkezést), az óvodákban pedig háromszor (az ebéd mellett két kisétkezéssel). Az ételekben található napi sómennyiség a bölcsődéseknek készített ételekben nem lépheti túl a 1,5 grammot, óvodások esetében a 3 grammot, iskolásoknál és felnőtteknél pedig a 6,6 grammot. Tíz nap átlagában a napi energiamennyiség 35 százaléka származhat zsírból és nyolc százaléka hozzáadott cukorból.
Tej, zöldség, gyümölcs
A bölcsődéseknek ezentúl naponta legalább 4 deciliter tejet, vagy ennek megfelelő mennyiségű kalciumtartalmú tejterméket kell kapniuk, emellett napi három adag zöldség vagy gyümölcs is jár nekik. Kenyérféléből napi két adag jár, amelyből kétnaponta legalább egy adagnak teljes kiőrlésű pékárunak kell lennie. Az óvodásoknak, általános iskolásoknak napi három deci tej, két adag zöldség vagy gyümölcs és két adag kenyérféle jár, amelyből naponta legalább egy csak teljes kiőrlésű lehet. Ahol napi egyszeri étkezést biztosít a közétkeztető cég, ott minden főétkezéshez legalább egy adag nyers zöldséget vagy gyümölcsöt kell biztosítani. Nem mindegy az sem, milyen tej kerül az asztalra: a bölcsődéseknek 2,8 és 3,6 százalékos zsírtartalmút, míg a három éven felülieknek 1,5 vagy 2,8 százalékos tejet kell adni. Állati eredetű fehérjét (például húst, tojást, tejterméket) minden főétkezésnek, bölcsődések esetében pedig az egyik kisétkezésnek is tartalmaznia kell. Húst tíz nap alatt legalább hatszor kell adni, legfeljebb pedig életkortól függően nyolc-tíz alkalommal.
Az ajánlás nemcsak azt írja elő, hogy milyen élelmiszereket kell biztosítani, hanem azt is meghatározza, hogy mi az, amit tilos adni az egyes korcsoportoknak. Csípős, erősen fűszeres ételeket például 14 év alatti gyerekek nem kaphatnak, bölcsődéseknek bő olajban sült étel egyáltalán nem adható, a többieknek 10 naponta egyszer. A tejet és az ízesített tejtermékeket (például kakaót) tilos megcukrozni. A folyadékpótlásra ivóvizet, ásványvizet, vagy világosra főzött, enyhén ízesített teát javasolnak, a szörpök, cukrozott üdítők, 50 százaléknál alacsonyabb gyümölcstartalmú levek a kerülendő élelmiszerek listáján vannak. Vaj tíz nap alatt legfeljebb három alkalommal kerülhet az asztalra, lekvár egyszer. Kerülendő élelmiszer a cukros italokon kívül az ételpor és a leveskocka, a 30 százaléknál magasabb zsírtartalmú hús és a 20 százalék feletti zsírtartalmú húskészítmény. Szintén ellenjavallt a koffeintartalmú, illetve az energiaital, a sertés- és a baromfizsír, valamint a 12 százalékosnál zsírosabb tejföl. Hat év alatti gyermekek édesítőszer felhasználásával készített ételeket és italokat egyáltalán nem kaphatnak. Édesség még uzsonnára, tízóraira sem adható, kivéve abban az esetben, ha legalább egyharmad arányban gyümölcsöt, tejet vagy tejterméket tartalmaz.
Ellenőrizni kell
Az országos tiszti főorvos az ajánlással egy időben utasítást adott az illetékes szerveknek annak érdekében, hogy ellenőrizzék az előírások betartását a közétkeztető cégeknél. Az ajánlás végrehajtását a megyei kormányhivatalok népegészségügyi szakigazgatási szervei hivatottak legalább évente egyszer ellenőrizni. A cégeknek önellenőrzéssel kell felülvizsgálniuk, hogy az előírásoknak megfelelnek-e, és ha nem, meg kell hozniuk a szükséges változtatásokat. Az önellenőrzést félévente kell megismételniük.
– Az ellenőrzés során egyelőre nem bírságolunk, csak figyelemfelhívással élünk, ha szabálytalanságot találunk. Azt ajánljuk azonban a cégeknek, hogy törekedjenek a mielőbbi átállásra, a türelmi idő ugyanis csak rövid ideig tart. Reményeink szerint néhány hónapon belül elfogadják az új jogszabályt, és attól kezdve az előírások kötelező érvényűek, a szabálytalanságok pedig szankcionálhatók lesznek – jelentette ki lapunknak Szabó Enikő helyettes országos tiszti főorvos. A szakember leszögezte: azért volt szükség az ajánlás kiadására, mert jelenleg nincs jogilag szabályozva a kérdés. A menzák ételeire vonatkozó régi jogszabályt már hatályon kívül helyezték, az újat pedig még nem fogadták el. Hozzátette: a régi jogszabály is csak ajánlást tartalmazott, vagyis hiába ellenőriztek és tárták fel a problémákat, a cégek egy része csak legyintett a felhívásukra, hiszen a mulasztás nem járt büntetéssel. Az új jogszabály azonban várhatóan kötelező érvényű lesz, sokkal pontosabb előírásokkal, mint az előző feltételrendszer. Korábban például nem volt meghatározva, hogy mennyi sót lehet használni. Szabó hangsúlyozta: a 24. órában vagyunk, azonnali változtatásra van szükség a közétkeztetésben. Folyamatosan nő a szív- és érrendszeri betegséggel küzdő, valamint a cukorbeteg gyerekek száma, és a betegségek egy része összefügg a helytelen táplálkozással. A szakember szerint nem egyértelmű, hogy az étkeztetés egészségesebbé tétele jelentősen drágítaná a menzát, hiszen például a cukrozott üdítőket ki lehet váltani ivóvízzel, a süteményt almával. Az azonban bizonyos, hogy a jelenleginél munkaigényesebb lesz az étrend összeállítása, amit csak a szakmájukhoz kiválóan értő élelmezésvezetők tudnak majd elvégezni.
Áremelés következik?
A menzákat üzemeltetők egy része tiltakozik a szigorodó előírások ellen. A Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége üdvözli a tiszti főorvos szándékát, a megvalósítás módja ellen azonban tiltakozik, és az ajánlás azonnali visszavonását kéri. A szervezet közleményében leszögezi: az ajánlás társadalmi vitája elmaradt, az anyag előkészítetlen, ellentmondásokkal teli, elhallgatja az anyagi háttér (a végrehajtáshoz szükséges áremelés) kérdését. A szövetség szerint elfogadhatatlan, hogy az érintettekkel való szakmai konzultáció nélkül életbe lépett egy olyan anyag, amelynek a betartását a népegészségügyi szakigazgatási szerv azonnal ellenőrizheti. A szervezet értelmetlennek találja például a tej zsírtartalmára vonatkozó korlátozást, és indokolatlannak tartja a húszszázalékos tejföl teljes tiltását is. Szerintük az anyag gyakorlatilag tiltja az olívaolaj felhasználását, ahogy azt sem értik, hogy a mediterrán diéta alapját képező, keménybúza-alapú „olasz” tészták Magyarországon miért csak köretként adhatók tíznaponként maximum két alkalommal. Kiemelték, hogy az ajánlás szerint a gyerekek lekvárt tíz nap alatt harminc étkezésből csak egyszer kaphatnak, a természetes tejhez hasonló tejtermék pedig mostantól csak 1–3 éves gyerekeknek adható.
Az egyik legnagyobb magyar közétkeztető cég, a Junior Vendéglátó Zrt. szintén egyetért a tiszti főorvos közétkeztetést érintő ajánlásainak szellemiségével, de hiányolja az ezzel kapcsolatos szakmai egyeztetést, ezért az ajánlás törvényerőre emelkedése előtt egyeztetést javasol az ÁNTSZ és a szakszövetségek között. Román Péter, a naponta 90-100 ezer adag ételt készítő vállalat vezetője a távirati irodának kijelentette: az ajánlás betartását csak áremeléssel tudná kigazdálkodni a cég. Szerinte a lakosság túlsúlyossága ellen nem a közétkeztetés, hanem az életmód megváltoztatásával lehet küzdeni.
origo.hu
Magyar Péter telefont lopott: Brüsszelben meg akarják menteni
