A gyógyvizek, gejzírek és vulkánok földjén

A gazdasági válságnak és az egzotikus utazások szervezőinek köszönhetően ma már az olyan valószínűtlenül hangzó országok is könnyen megközelíthetők a turisták által, mint Izland, ahol lenyűgöző természeti adottságok és határtalan vendégszeretet várja az embert.

Néhány éve még a világ legdrágább országai között emlegették Izlandot, a félúton Kanada felé, az Atlanti-óceánon található szigetországot, amely már megközelíthetősége miatt sem tartozott a frekventált turisztikai célpontok közé. A válság kirobbanása elsők között terítette le a bezzegországként számon tartott Izland gazdaságát, így az évszázadokon keresztül halászatból élő nemzetnek minden korábbinál fontosabbá vált a turizmus és a belőle remélt bevételek. A mindössze 320 ezer lakosú, Magyarországnál valamivel nagyobb alapterületű sziget lenyűgöző természeti adottságai révén kétségtelenül vonzó és egyáltalán nem elérhetetlen célpont, ahol többek között a hőforrások gyógyvize, gejzírek és vulkánok, valamint az amerikai és az európai geológiai törésvonal találkozási pontja kínál maradandó emléket. Ha Izland időjárása nem lenne annyira szélsőséges és zord, a friss levegő, a hihetetlenül alacsony bűnözési mutatók és a vendégszerető lakosság kétségtelenül vonzó lakóhellyé tenné az emberek tudatában. Az év jelentős részében hóval és faggyal dacoló, elszánt lakosság bőségesen kompenzálja az idelátogatót kedves kávézóival, a legújabb trendeket követő éttermeivel, mindig hangos kocsmáival a szitáló esőért, a jeges utakért és a csontig hatoló szélért.
Egy klasszikus izlandi utazás nem kezdődhet máshol, mint a fővárosban, Reykjavíkban. A 113 ezer lakosú város eklektikus épületeivel igazán hangulatos település, egyetlen zsibongó, márkás üzletekkel tűzdelt sétálóutcáját, a Laugavegurt leszámítva nélkülözi a fővárosok megszokott kozmopolita voltát. Mintha még mindig az a halásztelepülés lenne, ahonnan hajnalban kihajóznak a férfiak, az asszonyaik és gyerekeik pedig visszavárják őket. Reykjavík ma sem impozáns látványosságairól híres. Épületei közül sok bádoglemezből készült, amit a praktikusság és nem esztétikai szempontok vezéreltek. A város egyik dombján álló Hallgrímskirkja, a hatalmas méreteivel feltűnést keltő templom az egyik nevezetessége, de ez sem vetekedik a nagy európai templomok szépségeivel. Reykjavíkban érdemes elmenni az egyik nyilvános fürdőbe, ahol gőzkabinokban, nyitott, meleg vizes medencékben zajlik a társadalmi élet.
Az építészeti remekművek hajszolása egyébként sem lehet célja Izlandon a turistának, sokkal inkább a természet szépségének, nagyságának megtapasztalása. A folyamatos vulkáni működés miatt holdbéli táj benyomását kelti az út menti elfeketedett és megkövesedett láva, de Izlandon látható az amerikai és európai geológiai törésvonal látványos találkozása is, amely egy folyamatosan táguló mélyedés formájában került a felszínre. Reykjavíktól nem messze van a Kék Lagúna, az egyedülálló gyógyhatású fürdő, amely hihetetlen színű kék vizével és páratlan környezetével órákig képes rabul ejteni az embert. Elindulva az ország belsejébe gejzírek, vízesések, vulkánok tagolják a tájat. Az úgynevezett arany háromszögben található többek között a világ egyik legpompásabb vízesése, a Gullfoss, valamint a Pingvellir Nemzeti Park, ahol a világ legelső parlamentjét tartották 930-ban.
Izland vulkáni működéséről itthon is eleget lehetett hallani, hiszen tavaly tavasszal éppen egy kitörő izlandi vulkán hamufelhője miatt omlott össze napokra a teljes európai légi közlekedés. Az aktív vulkáni működés mellett kihűlt kürtők is szép számmal találhatók, amelyek giccses képeslapfotók illusztrációját idézik a bennük összegyűlő vízzel. A déli tengerpartot is futurisztikussá változtatta a vulkáni működés: a homokos part teljesen fekete színűvé vált, ami különösen baljósan hat a ködös-felhős napokon. Izland egyik legizgalmasabb kalandját mégsem a vulkánok, hanem az aktív gejzírek jelentik. A Haukadalur-völgyben található gejzírparkban kisebb-nagyobb méretű, zömében aktív gejzírek kínálnak lélegzetelállító látványt. Itt található a Geysir, a természeti jelenség névadója, amely jelenleg ugyan nem aktív, de nemcsak a legrégebbi, hanem a legelső dokumentált gejzír is a világon. Az egykor hetven méter magasra is kilövellő gejzír helyett jelenleg a Stokkur a legaktívabb, amely öt–nyolc percenként lövelli ki a forró vizet majd húsz méter magasra.
Külön részben érdemes szót ejteni az izlandi gasztronómiáról, amely még ma is az évszázados takarékosság elvén alapul. A zord körülmények miatt a helyiek mindent felhasználnak, hasznosítanak, ami a tenyésztett, elfogott, kifogott állatokból csak kinyerhető, függetlenül megjelenési formájától, ízétől, szagától. Ennek megfelelően a legborzasztóbb élményekben lehet része a vállalkozó szellemű turistának: a szaga miatt elviselhetetlen és ezért légmentesen záródó műanyag fiolában tálalt rohasztott cápahús éppúgy az étlap része, mint a pörzsölt és főzött kecskefej.
(Folytatjuk)