Évek óta hever parlagon a főváros XIV. kerületében lévő Róheim-villa, mely műemlékvédelmi szerepe mellett történelmi jelentőséggel is bír, hiszen itt ölték meg 1918-ban Tisza Istvánt. A villa 1900-ban épült Róheim Sámuel fakereskedő és neje kérésére, tervezője pedig Pollák Manó volt. A villa neves lakójáról, Róheim Gézáról mint a pszichoanalitikai etnológia megalkotójáról emlékezik meg a főhomlokzaton elhelyezett tábla, míg a túloldali emléktáblán az itt meggyilkolt gróf Tisza Istvánra emlékeznek. A XIV. kerületi főépítészi iroda elmondása szerint a ház műemléki védettség alatt áll, a környezete pedig – hét ingatlan és a közterület egy része – kijelölt műemléki környezet. A villa az I. műemléki kategóriába került, ami annyit jelent, hogy ha a tulajdonos – vagy kezelő – nem tesz eleget felújítási kötelezettségének, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) örökségvédelmi bírságot szabhat ki, és ennek összege a négy kategória közül az elsőben terjedhet a legmagasabb határig. Az önkormányzat tudomása szerint a KÖH már jó néhány büntetést kirótt a villa állapota miatt, mivel az épület elhagyatott és elhanyagolt, a jó karbantartási kötelezettség teljesítése elmaradt, és az értékes villa állagának leromlása mulasztás következménye.
Kié a villa?
Az ingatlan az 1956-ban került mozgássérültekkel, valamint fogyatékosokkal foglalkozó intézetek kezébe, és ez volt a helyzet 2009-ig. Ekkor döntött ugyanis a Bajnai-kormány úgy, hogy az épületet egyfajta egyházi juttatásként az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközségnek (EMIH) adják. Ezt Nógrádi Bálint, a hitközség vezetőségi tagja lapunknak megerősítette, és elmondta: egy 2009-es törvény alapján kapták meg az ingatlant a magyar államtól oktatási célra. A kezdeti lelkesedés azonban nem tartott sokáig, az épület alapos szemrevételezése során kiderült, hogy a vártnál is rosszabb állapotban van.
– Az egész épület egy romhalmaz volt, a tető például be volt szakadva. A villa leromlott állapota miatt szerettünk volna másféle megállapodást az állammal, szó volt más ingatlanokról is, végül mégis a Róheim-villát kapta meg az EMIH – fogalmazott lapunknak Nógrádi Bálint. Mint mondta: az átadás ezért is nyúlt meglehetősen hosszúra. – Célunk az, hogy mielőbb felújítsuk, és oktatási intézményt létesítsünk a villa falai közt. Ehhez azonban mindenképpen pályázatok segítségére és külső partnerek bevonására van szükség.
Az értékes ingatlan az elmúlt tíz évben legalább négyszer cserélt gazdát – mondta Maruzsa Zoltán történész, a Tisza István Baráti Kör elnöke. – 2001-ig fogyatékkal élők oktatási intézménye működött benne, működési engedélyét azonban az ÁNTSZ megvonta, így kiürítették, és egy ideig üresen állt az épület. Az ingatlan vagyonkezelő jogának átadását a Fogyatékosok Esélye Közalapítvány részére Kökény Mihály egészségügyi, szociális és családügyi miniszter kezdeményezte 2003 novemberében. A közalapítvány jogszerű működését igazoló iratok bemutatásának nehézségei miatt a vagyonkezelői jog átadása hosszú ideig nem történt meg – fogalmazott a történész. Mivel a közalapítvány nem kapott kormányzati támogatást az épület rendbetételéhez, érdemben nem tudott vele mit kezdeni. Az állam ennek ellenére azt kérte a közalapítványtól, hogy 2005 végéig tartsa fenn az épület őrzését, amíg áttekinti a további hasznosítás kérdéseit. Az épületet a Mozgássérültek Állami Intézetének (MÁI) munkatársai őrizték napi 24 órában, ennek havi költsége 250000 Ft volt. Kogon Mihály, a MÁI jelenlegi igazgatója úgy fogalmazott: a normális birtokbavétel milliárdos nagyságrendű felújítást igényelt volna, ugyanakkor az épülethez méltatlan, hogy egy ilyen intézmény igényeinek megfelelve falakat emeljenek vagy bontsanak ki, vagy ebédlővel, zuhanyozókkal csúfítsák el.
Az épület akkoriban került műemléki védettség alá. 2006 elején a közalapítvány visszaadta az épületet a KVI-nek, mely az Esély XXI. Szolgáltató és Rehabilitációs Közhasznú Társaság részére adta használatba, de források hiányában ők sem tudtak vele mit kezdeni, így visszaadták. A Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) 2007 végén értékesíteni akarta, erre azonban mégsem került sor, részben annak köszönhetően, hogy 2008 elején a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. vette át az épületet – közölte Maruzsa Zoltán. Az ingatlan sorsa 2009 végéig lógott a levegőben. Lapunkhoz eljuttatott dokumentumok szerint az Országgyűlés ekkor döntött 9 állami tulajdonban lévő ingatlan átadásáról egyházak és társadalmi szervezetek részére. Kapott a Magyar Katolikus Egyház, a Magyarországi Református Egyház, de kapott a Hit Gyülekezete, a Postás Szakszervezet, a Pedagógusok Szakszervezete is valamit, így az indokolásban – mivel az egyházakat előretették – lehetett arra hivatkozni, hogy a háború után államosított egyházi vagyon kárpótlásának utolsó részéről van szó, melyet ennek okán kiemeltek a vagyontörvény hatálya alól – derül ki a dokumentumokból. A javaslatot a Fidesz–KDNP nem támogatta, de a kormánytöbbségen átment, így máig is a 2009. évi CXXIX. törvény részét képezi. Ezen törvény alapján került a Róheim-villa is az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséghez, az ingatlan átadása azonban a többihez hasonlóan nem történt meg, mert az MNV Zrt. nem kötötte meg az erről szóló szerződéseket. A vagyonkezelő lapunknak megerősítette, hogy a Róheim-villa a magyar állam tulajdonában és az MNV Zrt. vagyonkezelésében áll, ugyanakkor elismerték jogszabályi kötelezettségüket, mely szerint az ingatlant az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség tulajdonába adják. Mint mondták: ez az eljárás jelenleg is folyamatban van.
Egy komoly érdeklődő
A folyamatos gazdátlanság, a fűtés és karbantartás hiánya és persze százévesnél is idősebb kora megviselte az épületet. Felülről néhány ponton ázik, alulról nedvesedik, dohosodik. Adottságai azonban így is kiváló és értékes ingatlanná teszik, kár lenne elkótyavetyélni – véli Maruzsa Zoltán. A Tisza István Baráti Társaság ezért több alkalommal fordult már az MNV-hez azzal a kéréssel, hogy közreműködhessen az épület állagmegóvásában. – Három éve kezdeményeztem, hogy az egyesület kibérelhesse az ingatlant és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal együttműködve állagmegóvó munkálatokat végezzen. Ezt azért tartottam szükségesnek, mert nyilvánvaló volt, hogy az államnak nem lesz pénze az ingatlan rendbetételére, piaci feltételekkel pedig a mai ingatlanhitelezési körülmények között az épület üzemeltetése nem rentábilis. Úgy éreztem, mi elő tudunk teremteni anynyi pénzt, hogy az állagmegóvást és az őrzés-védelmet átvállaljuk a MNV-től. Néhány év alatt az épületet igazi emlékhellyé alakíthatnánk, mely kulturális rendezvények helyszínéül szolgálhatna – fogalmazott az egyesület elnöke, aki hozzátette: érdemi választ a vagyonkezelőtől a mai napig nem kaptak.
A zuglói önkormányzat lapunkhoz elküldött levelében azt írja: ők is tettek már lépéseket annak érdekében, hogy ne váljon menthetetlenné ez az iparművészeti-történelmi kincs. Ezért a képviselő-testület májusban úgy döntött, hogy közfeladatok ellátása (Tisza István-emlékhely létrehozása, kiállítások, valamint kulturális, tudományos, művészeti rendezvények szervezése) érdekében felújítási kötelezettség mellett igényt tart a magyar állam tulajdonában és az MNV kezelésében lévő ingatlan tulajdonjogának ingyenes megszerzésére. A kezdeményezés benyújtásához az előzetes, a védettség jellege szerint felelős miniszteri egyetértést már megkapták, az ügyben további tárgyalásokat folytatnak – olvasható a közleményben. A miniszteri jóváhagyásra vonatkozó kérelem a tárcához megérkezett, a jóváhagyást Hammerstein Judit helyettes államtitkár júliusban meg is adta – derül ki a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kultúráért felelős államtitkársága lapunkhoz eljuttatott válaszából. A tárca közölte továbbá, az államtitkárságnak nincs közvetlen beleszólási joga a romos állapotban lévő épületek sorsába, mivel a kultúráért felelős miniszter a KÖH irányítását látja el. Mint megtudtuk, a műemlékek megfelelő karbantartását hatósági eszközökkel ki lehet ugyan kényszeríteni, erre viszont szintén csak az örökségvédelmi hatóságnak van jogosítványa. Azt azonban érdemes megemlíteni, hogy az államtitkárság a hivatal útján jogosult a műemlék épületek helyzetét és jogállását nyomon követni.
Romokban a Sándor-villa is
Nem sokkal jobb a helyzete a második kerületben lévő egykori Sándor-villának, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) nővérszállójának, melytől hat év után 2007-ben sikerült megszabadulnia az államnak. Az épületnek nem csupán műemlékvédelmi jelentősége van, a villa Kodály Zoltán első felesége, Sándor Emma családjáé volt. A négy éve, nettó 580 millió forintos áron értékesített, összesen 15640 négyzetméter területű ingatlanon három épület is található műemléki védettség alatt.
Lapunk megkereste az ingatlan jelenlegi tulajdonosát, a Baliten Kft.-t, mely befektetési céllal vásárolta meg az épületegyüttest. Bakucz Miklós ügyvezető azt mondta: az ingatlant fel szeretnék újítani, és tekintettel az épület egyediségére és a többféle funkció (rezidencia, kulturális létesítmény, egészségügyi központ stb.) kialakításának lehetőségére, a felújítást csak a megfelelő partnerrel kötött hosszú távú együttműködési szerződést követően fogják megkezdeni a műemlékvédelmi előírások figyelembevételével. Mint megtudtuk, a KÖH nem rótt ki büntetést a cégre az ingatlan romos állapota miatt. – A cég tervei között szerepel, hogy a közeljövőben az épületen állagmegőrző, illetve állagjavító munkát végezzünk – fogalmazott az ügyvezető. Ennek érdekében a KÖH-val együttműködve, valamint a hivatal által adott instrukciók alapján építési engedélyt kértek és kaptak a Sándor-villa tetőszerkezetének felújítására. – A jogerős építési engedély birtokában a kivitelezést rövidesen megkezdjük, a kivitelezéssel kapcsolatban a KÖH-val a közeli napokban is egyeztetni fogunk – ismertette az ügyvezető. Hozzátette, az ingatlan értékesítését megfelelő ajánlat esetén fontolóra veszik.
A II. kerületi önkormányzat képviselő-testülete 2010 márciusában határozott a Völgy utca és környékének kerületi szabályozási tervéről. Ennek értelmében a volt gyermekotthon és a Sándor-villa telkein alapellátást szolgáló oktatási, szociális és egészségügyi épület elhelyezése esetén öt százalékkal nagyobb beépítést engedélyezett a testület. A villa szomszédságában található, a Magyar Rádió (MR) tulajdonában lévő óvodánál pedig ugyanezen feltételek mellett tizenöt százalékkal nagyobb beépíthetőségről született döntés. Ez az ingatlan mintegy 25 ezer négyzetméter alapterületű telken van, és tenisztelep is tartozik hozzá. Érdeklődésünkre a Magyar Rádió sajtóosztályán elmondták: a telek 1950-ben került az MR kezelésébe. Az óvodát 1974-ben építették, majd átalakulás jogcímén 1997-ben a rádió tulajdonába került. Az intézményt üzemeltető BedfordPoint Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.-vel 2007-ben járt le a szerződésük. Ekkor megtörtént az átadás-átvétel, azóta az óvoda üresen áll. Arra a kérdésre, hogy a négy éve üresen álló intézménnyel milyen terveik vannak, azt a választ kaptuk, hogy ebben az ügyben jelenleg is folyik az egyeztetés a lehetséges partnerekkel.
A környéken élő polgárok számos alkalommal fejezték ki nemtetszésüket az önkormányzat terveit illetően, elsősorban a zöld területek csökkenése ellen emeltek szót. Jogosan merül fel ugyanis a kérdés, nem vár-e hasonló sors a Sándor-villára, mint az épülettel szemben lévő egykori Horthy-vadászházra, amelyet elbontottak és helyére lakóparkot építettek?
origo.hu
Így sértegeti az Origo újságíróját és menekül a kérdések elől Magyar Péter - videó
