A Tilos Rádió beletartozik abba a csomagba, amelyikről több embernek van véleménye, mint ahány ismeri. Nincs adat, hányan hallgatják, lehet, hogy csak néhány százan, lehet, hogy ezrek, de a híre ennél jóval többeket elért. Az igazi hírverést a balhék jelentik. A leghangosabb a Barangó-ügy volt 2003 karácsonyán. Az underground körök egyik legismertebb zenésze, Bajtai Zoltán – a Barangó művésznév – részegen azt mondta, kiirtaná az összes keresztényt. Hiába kért bocsánatot, a rádiót megbüntették, őt pedig kitették a stábból. A huszadik születésnapját ünneplő Tilos ügyvezetője, Csabai Gábor nemrég azt nyilatkozta, az eset cezúra lett az életükben. Lezárult egy korszak, az abszolút szólásszabadság korszaka. Rádöbbentek, a demokráciában ennek is vannak korlátai.
A Tilos az eltelt húsz évben felnőtt, a maga módján konszolidálódott. 1991-es indulásakor az első magyar független közösségi rádióként kalózadó volt, a nevét a Tilos az Á nevű, Mikszáth Kálmán téri underground kocsma nyomán kapta. 1995 tavaszán frekvenciát nyert két másik közösségi rádióval, a Civillel és a Fiksszel. Az engedélyük 2000 februárjában járt le, és mivel az egyedül induló Tilos pályázatát többször is elutasították, 2003 márciusáig ismét kalózkodni kényszerült. Ma a budapesti hullámhosszon hallható, és bár még mindig szabad rádiónak tartja magát, közel sem borzolja a hallgatói kedélyeket oly mértékben, mint ifjúsága idején. Nem kuncsorog pénzért, mint a Klubrádió, önkéntesekkel dolgozik, adakozásból 15 milliót, az adó egy százalékából évente kilencmilliót kap. A születésnapi ünnepségen a tilosos műsorvezetők arról beszéltek, nem akarják nekik elhinni, hogy ingyen dolgoznak, a legnagyobb öröm nekik pedig a kötetlenség.
A kevés közszolgáltató adót leszámítva a ma hallható rádiók gyakorlatilag információmentesen dolgoznak. Ha nem mondanának óránként híreket, az sem derülne ki a hallgató számára, hogy milyen nap van. Talán az anarchista múlt ismeretében meglepő, hogy vezetése azon dolgozik, hogy megfeleljen a közösségi rádiók törvényben előírt kötelezettségeinek – a műsoridő 67 százalékának kell közszolgálati tartalmat szolgáltatnia, rendszeresen híreket mondani, fele arányban magyar zenét adni, cserébe nem kell műsor-szolgáltatási díjat fizetni. A Tilos élni akar, és élni is fog, mert alapvetően képviseli a kis közösségekre épülő demokráciában a közösségi rádiózást. Alkalmi szerkesztői rájöttek, a mikrofon és a beszélő száj magában kevés, kell közé gondolat is. A rádiónak hűséges és aktív hallgatósága van, amelyik ha kell, ötletekkel segít, gondolatokat vet fel, mindettől a műsorok érdekesek. Hiába, húsz év csak eltelt!
(Húszéves a Tilos Rádió, FM 90,3.)
Így sértegeti az Origo újságíróját és menekül a kérdések elől Magyar Péter - videó