Júniusban Francois Fillon miniszterelnök meghívására Nicolas Sarkozy köztársasági elnök Sarthe megyébe látogatott. A francia baromfiágazat egyik jellegzetes képviselőjével, a „Label Rouge” minőségiáru-jelzővel és egyben a földrajzi eredetvédett (IGP) „louéi tanyasi csirkével” (Volailles de Loué, http://www.loue.fr/) ismerkedett, majd a termelőkkel folytatott kerekasztal-beszélgetés során fejtette ki álláspontját a minőségi élelmiszerek előállításának szükségességéről és az élelmezésbiztonságról.
A meghívó, Francois Fillon – aki 1981 óta, a kormányban betöltött funkcióinak időtartamát leszámítva, folyamatosan Sarthe megye 4. választókerületének, így Sablé-sur-Sarthe városának is parlamenti képviselője és 1983-tól 20 éven át polgármestere – szerint Nicolas Sarkozy a második köztársasági elnök, aki Sabléban jár. Az első látogatás Charles de Gaulle nevéhez kötődik 1965-ben. Mint a miniszterelnök jellemezte, a Volailles de Loué egyszerre két sikertörténetet takar: egyik maga a Label Rouge árujelzővel ellátott baromfi, a másik pedig az erre alapozott helyi vágóhídi ágazat megteremtése.
Sarkozy elnök a hallgatóság előtt leszögezte, hogy a francia mezőgazdaság az ország egyik stratégiai fontosságú ágazata, amely nagy konkurenciával néz szembe a világban. Ebben a helyzetben csak egy lehetséges út van a jövőre nézve, mégpedig a minőségi termékek előállítása. Csak ezzel lehet fejleszteni a francia mezőgazdaságot, illetve fönntartani a francia szociális modellt. Ebben pedig kulcsszerepe van a minőségnek, a fogyasztói bizalomnak és a szerződéses kapcsolati rendszernek. Nicolas Sarkozy szerint nem szabad a minőségből engedni, ezt a versenytársak is meg tudják tenni, mégpedig sokkal hatékonyabban, mint Franciaország, így ez az út nem vezet sehová. Ezzel szemben fölfelé kell törekedni.
A köztársasági elnök olvasatában a louéi baromfi által hordozott Label Rouge védjegy két nagyon fontos dolgot takar: a hagyományok és a szaktudás messzemenő tiszteletben tartását, valamint a szűkebb földrajzi környezethez való ragaszkodást. E két tényező jelenti az egyetlen lehetséges utat a francia mezőgazdaság számára – mondotta a jelen lévő termelőknek és közéleti személyiségeknek. További fontos tényező szerinte a fogyasztói bizalom megszerzése és megtartása olyan környezetben, amikor a fogyasztó hatalmas mennyiségű információt kap, és ebben kell eligazodnia. Csak a minőség tudja megteremteni a szükséges bizalmat a termelő és a vásárló között. A minőség pedig egyben azt is jelenti, hogy a vevő tudja, ki hol és miként állította elő az adott terméket, ez pedig Sarkozy véleménye szerint fontosabb, mint az ár, még akkor is, ha sokak számára ez utóbbi tűnik a legfontosabb szempontnak. A francia fogyasztó Nicolas Sarkozy szerint pontosan tudja, hogy mi a különbség a minőség és a minőség hiánya között, ezért tartja fontosnak, hogy az árun minél több olyan információ szerepeljen, amely igazolhatja a minőséget.
A szerződéses kapcsolati rendszer általánossá tétele elsősorban a nagy kereskedelmi láncokkal való beszállítói viszonyban javítja a termelők alkupozícióját. A köztársasági elnök szerint a kereskedelmi láncok érdeke is, hogy a hozzáadott értéket igazságosabban osszák meg a beszállítókkal, mivel csak így biztosíthatják minőségi beszállítói hátterüket, de egyben garantálniuk kell – a fogyasztók érdekében – a normális és stabil termelői árakat. Annak sincs értelme, hogy bárki a láncok ellen hangolja a termelőket, mivel tudomásul kell venni, hogy a legfontosabb kereskedelmi partnerek az áruházláncok. Nicolas Sarkozy úgy véli, aki minőségi terméket kíván előállítani, az a szükséges beruházással együtt kockázatot is vállal, a fogyasztónak pedig erre is tekintettel kell lennie a választáskor. Ne csak az árat nézze, hanem azt is, ami emögött van.
Sarkozy emlékeztetett rá, hogy a mezőgazdasági termékek minőségiáru-jelző rendszerének alapját a francia mezőgazdasági minisztérium tette le a hatvanas évek elején, éppen a Label Rouge védjegy megteremtésével. Ma minden második gazdálkodó alkalmaz valamilyen minőségiáru-jelzőt, de ezek minél szélesebb megismertetése a fogyasztókkal nem csak a termelők feladata. A közétkeztetésnek és a közoktatásnak, ha lehet, még nagyobb a szerepe ebben, és a szaktárca is kiveszi részét a feladatból az alsó tagozatos iskolai osztályoknak szervezett speciális tanórákkal („classes de gout”).
Ehhez tartozik az is, hogy a jogszabályok lehetőséget biztosítanak arra, hogy a közétkeztetésben – így az iskolai kantinokban is – a beszállított alapanyag-mennyiség 20 százalékáig ne a legolcsóbbat, hanem a helyben előállított termékeket válasszák, ami hatalmas esélyt jelent a helyi termelőknek. A köztársasági elnök szerint minden lehetséges eszközzel védeni kell az UNESCO által az immateriális világörökség részeként elismert francia étkezési szokásokat, enélkül, úgy vélte, a francia identitás kerülne veszélybe. Ahogy korábban Arras-ban is kifejtette, nem tudja elfogadni, megérteni, hogy Európa olyan termelőktől importál élelmiszert, akiknek nem kell teljesíteniük ugyanazokat a feltételeket – például nyomonkövethetőség, állatjólét –, mint az európai gazdáknak, mivel ez versenytorzító hatású, és rontja az uniós termelők piaci esélyeit. Az EU függetlensége élelmezési téren szerinte két tényező együtteséből áll össze: az élelmiszer-biztonságból és a megfelelő színvonalú termelésből. Nincs értelme tagadni a globalizáció tényét – fejtette ki –, de arra kell törekedni, hogy az európai értékeket elismerjék, azok meghatározók legyenek. Ez nem protekcionizmus vagy idejétmúlt gondolkodás kérdése.
A helyi baromfi-feldolgozás egyik ismert vállalata az LDC (www.ldc.fr), amely a „Le Gaulois” márka alatt teljes nyomonkövethetőséget biztosít a helyi baromfi esetében, és biztosítja a francia eredetet. Olyannyira, hogy ha a vásárló az interneten beüti a tételszámot, „15 másodpercen belül megjelenik a termelő minden adata”. A cég vezérigazgatója hozzászólásában azt kérdezte a köztársasági elnöktől, véleménye szerint hogyan lehet biztosítani az unióba harmadik országokból érkező, összességében mintegy 700 ezer tonnányi baromfihús olyan szigorú nyomon követését, mint ahogy az az EU-n belül történik. Nicolas Sarkozy szerint uniós szinten Franciaország az, amely azt szorgalmazza, hogy ne az ár legyen az egyedüli meghatározó, hanem számítson például az előállítás minden körülménye is. Példának a növényvédő szereket hozta föl: Franciaországban tíz év alatt negyedére csökkent az engedélyezett hatóanyagok száma a fogyasztó egészségének és a környezet védelmének érdekében. Ezzel szemben a versenytársak teljesen legálisan használnak olyan hatóanyagokat, amelyek Franciaországban már nem engedélyezettek, de a példákat lehetne folytatni az állatjóléti, takarmányozási kérdésekkel is, amelyek közvetlenül befolyásolják a húsminőséget. Szerinte az lenne a minimum, hogy a fogyasztó a vásárlás pillanatában tisztában legyen azzal, hogyan készült az adott termék. Véleménye szerint nincs értelme az európai országokat „termelő” és „fogyasztó” országokra osztani, minden országban vannak fogyasztók, akiknek joguk lenne tudni, hogy kezelték-e az adott kultúrát egyes országokban már tíz éve betiltott hatóanyaggal, vagy tartalmazott-e állati eredetű lisztet az adott állat takarmánya. Lehet, hogy nem ez lesz a legolcsóbb termék – mondotta –, de garantáltan egészséges lesz a fogyasztása.
Franciaországban a születéskor várható élettartam az utóbbi időben hét évvel nőtt, ami a legjobb érték Európában (a tendencia további emelkedést jósol). A köztársasági elnök szerint ez egyértelműen a helyes táplálkozásnak köszönhető. Tény, hogy a fogyasztási szokások változnak mind a keresett termékek, mind a vásárlási szokások terén. A lényeg azonban Nicolas Sarkozy szerint: a vásárló legyen tisztában azzal is, hogy a termelés, a földolgozás és a kereskedelem szintjén ki mekkora nyereséget realizál. Legyen tisztában azzal, mit kap a termelő abból, amit ő mint vevő kifizet a vásárláskor, hogyan oszlik meg a hozzáadott érték az egyes láncszemek között.
Az elnök szerint sajnálatos, hogy minden erre irányuló erőfeszítés ellenére egyes kereskedelmi láncok még mindig nem teszik átláthatóvá az árképzésüket. Az is igaz, hogy mindaddig nem lehet általánosan kikényszeríteni a transzparenciát, amíg a gazdák szervezettsége nem éri el a kívánatos szintet. Ameddig ez nem következik be, teljesen kiszolgáltatottak lesznek az öt nagy beszerzőközpontnak, és fogalmuk sem lesz arról, mennyiért is tudják eladni a termékeiket. A köztársasági elnök szerint nem telik el úgy egy év sem Franciaországban, hogy valamelyik ágazatból ne érkeznének válsághírek, ugyanakkor a kereskedelemben sosem lehet tapasztalni az árak esését egyik vagy másik termék esetében. Nicolas Sarkozy szerint tény, hogy a nagy kereskedelmi láncok térhódításával sokkal könnyebbé vált a háziasszonyok élete, javult a nemek közötti esélyegyenlőség, de szükség van az erőviszonyok kiegyensúlyozására, amit, ha másként nem megy, az államnak kell kikényszerítenie.
Sarkozy szerint szükség van az egyes termékpályák ellenőrzésére, elsősorban a szabályok betartatása és az esélyegyenlőség biztosítása érdekében. A gazdasági minisztérium illetékes szervezeti egységének koordinálásával évente mintegy 200 ezer ellenőrzést végeznek a termékhamisítások visszaszorítása érdekében, a különböző fiskális ellenőrzések nyomán pedig tavaly 16 milliárd euró folyt be az államkasszába. Az ellenőrzések azonban nem csak az élelmiszer-ágazatra korlátozódnak – példának a közúti ellenőrzések szigorítását és az ő belügyminisztersége alatt bevezetett automata sebességmérő berendezéseket hozta föl. Szerinte ennek is köszönhető, hogy 2002 óta négyezerrel, vagyis a korábbi érték felére csökkent az utakon balesetben meghaltak száma. Ugyanezt a célt szolgálja az élelmiszer-biztonság: be kell tartani a szabályokat. Visszalépni nem szabad, nem lehet mindenkinek a kedvére tenni, ez csak azt eredményezné, hogy senkinek nem lenne jó.
origo.hu
Több furcsaság derült ki Magyar Péter egyik diákhiteles szerződéséről
