Kezdődik a kereskedelmi televíziókban az újabb celebműsorok szezonja, és miközben százezrek nézik a képernyőt estéről estére, az olyan „apró” dolgokra, mint a magyar tudomány eredményei, kulturális értékeink vagy természeti kincseink, már nem jut kiemelt figyelem. Utóbbiakat az ismeretterjesztő filmek volnának hivatottak bemutatni, de a celebműsorok jól finanszírozott propagandájával nem tudnak versenyezni – sőt, az utóbbi másfél évben már a gyártásukra sem kaptak magyar támogatást. Kormos Ildikó Balázs Béla-díjas filmrendező augusztusban a pusztaszeri országos természetfilm-fesztivál zsűrijét vezette, májusban a Magyar Filmszemlén a tudományos-ismeretterjesztő filmek zsűrijének tagja volt. Naprakész rálátása van arra a filmes műfajra, amely szerinte most végveszélyben van.
- Az elmúlt húsz évben agyonhallgatták az ismeretterjesztő filmeket Magyarországon. A Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) aránytalan és igazságtalan támogatási gyakorlata szerint évente egy közepes költségvetésű játékfilm kerete jutott az összes többi filmes területre, tehát a dokumentum, az animációs, az ismeretterjesztő, valamint a kísérleti és kisjátékfilmekre együttvéve. Leszámítva az elmúlt másfél évet: ekkor ugyanis teljesen megszűnt a korábban is alulfinanszírozott területek támogatása. Az elmúlt húsz év kultúrpolitikája szinte kisöpörte a valódi értékeket. Ha akad egy természetfilm a moziban, azon lézengenek a nézők, pedig a rendszerváltás előtt a természetfilmekre, például Homoki Nagy István műveire még tömegek voltak kíváncsiak – tekint vissza Kormos Ildikó.
A filmrendező Vadász János 1965-ben Cannes-ban Arany Pálmát nyert alkotását, a Nyitányt tekinti annak az impulzusnak, amely a pályára vitte. Vadász filmje egy csibe tojásból való kikelését mutatja be, szokatlan szemszögből, a tojás belsejéből, Beethoven Egmont nyitányára. Az összhang diadala: Vadász a zenét, a képet és a történetet tökéletes egységbe hozta. – Ma ott tartunk, hogy ha Vadász János meg szeretné csinálni ezt a filmet, félő, hogy csak televíziós megrendelést kapna: a stúdióba beülne három ember beszélgetni a csirke kikeléséről, és hogy ne legyen annyira unalmas, közben rántottát sütnének – jegyzi meg keserűen Kormos Ildikó.
– Az, hogy az ismeretterjesztő területet igyekeznek összemosni a dokumentumfilmmel, baj: az ismeretterjesztő film feladata ugyanis más, kifejezetten a tudomány eredményeit, kulturális értékeinket, természeti kincseinket viszi a néző elé. Még nagyobb baj az, amit Pusztaszeren és a mostani filmszemle zsűrijében is tapasztaltam: a filmek többsége valójában televíziós műsor volt. És míg a film maradandó értékeket közvetít, amit el lehet vinni külföldre is, addig a televízió hétköznapibb tájékoztatást ad. A kettő nem ugyanaz. Az ismeretterjesztő filmek válsága elsősorban a pénztelenségnek köszönhető, a legtöbb alkotó másfél éve munka nélkül van, hazai forrásból alig készült ismeretterjesztő film, csak külföldi televíziós támogatással – véli Kormos Ildikó, és példaként említi a Vad Magyarország – A vizek birodalmát is, amit kiváló filmként méltat. A rendező szerint óvatos bizakodásra ad okot a filmfinanszírozás átalakítása, várhatóan nőni fog az ismeretterjesztő filmekre jutó támogatás. Megszűnik az MMKA, a rövidfilmeket ezentúl a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) felügyeli. – Az NMHH-val most kezdődtek el a tárgyalások, az elnöki kabinet igazgatója, Fodor Gergely biztató ígéreteket tett – meséli a rendező.
– Jó, hogy a kormányzat rendet kíván tenni a filmfinanszírozás terén, de még nem látható, hogy az új pályázati rendszer mennyivel lesz átláthatóbb, viszont éppúgy többkapus, ahogy korábban. Várhatóan támogatásért fordulhatunk a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alaphoz (MTVA), a Magyar Nemzeti Filmalaphoz, a Nemzeti Kulturális Alaphoz (NKA) és a kulturális államtitkársághoz. Darabokban a filmszakma, összetartozó filmes területek szakadnak szét, mert az sem mindegy, hány perces lesz a film. Ha harminc, akkor MTVA. Ha egyórás, akkor filmalap. Nem érthető ez a hosszúság szerinti szétválasztás. Mintha a regény az irodalomhoz tartozna, de a novella nem. Igaz, hogy ma még a tévé képernyője az ismeretterjesztő filmek fő megjelenési helye, de gondolni kellene arra is, hogy perceken belül inkább az internet lesz – folytatja Kormos Ildikó.
Mikor megemlítem neki, hogy a Jackson Hole-fesztivál versenyébe került filmek jelentős részét a BBC finanszírozta, tehát nem lehet probléma, ha a közszolgálati média karolja fel a műfajt, Kormos Ildikó megjegyzi, a BBC büdzséje lényegesen nagyobb. – Televíziós műsorokra is kevés jut nálunk, pedig szükség van ott is a minőségre. Attól tartok, hogy ahogy korábban a játékfilmek vetettek árnyékot más filmes területekre, most a tévéműsorok fogják elvinni a pénz nagy részét. Költségvetési zárolások vannak, egyelőre minden kapu becsukódott az ismeretterjesztő filmek előtt, s bár nemzetközi koprodukciókra olykor van lehetőség, a magyar kultúra, a magyar tudomány értékeit főleg magyar pénzből kellene bemutatni. Az ország általános műveltségi szintje a béka feneke alatt van, a magyar kultúrpolitika kötelessége volna, hogy ezen változtasson. Sokat segíthetnének ebben a színvonalas magyar ismeretterjesztő filmek is, csak élni kéne ezzel a lehetőséggel. Reméljük, hogy a szolnoki nemzetközi tudományos filmfesztiválon szeptember 22-én tartandó fórum után folytatódnak a szakmai egyeztetések, és eljöhet még az a várva várt aranykor – zárja a beszélgetést Kormos Ildikó.
Gálvölgyi János ravasz módon szúrt oda Orbánéknak